Helyzetelemzés
A Mátraháza Honvéd Üdülő visszaszerzése kapcsán kialakult helyzet elemzése
A Magyar Honvédség aktív és szolgálaton kívüli állományában lévők, azaz a honvédség tagsága nemcsak egy saját épületet, hanem a Mátra elérhetőségét veszítette el 2023-ban.
A mátraházai Honvéd Üdülő (hivatalos nevén az MH BHD 4. sz. Kiképzési, Oktatási és Regeneráló Központ, röviden KORK) 2023. szeptember 4-én végleg bezárt, és az állam döntése alapján értékesítésre (eladásra) jelölték ki. Így jelenleg már nem üzemel honvédségi üdülőként.
(Az üdülő tájékoztatója a bezárásáról )
Az egykori intézményről az alábbi fontosabb történelmi és strukturális információk érhetők el.
Története: Az üdülőt eredetileg 1933. december 21-én avatták fel Vak Bottyán magyar királyi honvédtiszti üdülő néven. A Honvéd Jóléti Alap építtette a tisztek járulékaiból Kaplonyi (Kruspach) László építészmérnök, honvédszázados tervei alapján. (Az üdülő története )
Elhelyezkedése: Mátraházán található, mintegy 730–750 méteres tengerszint feletti magasságban, szubalpin klímájú környezetben, amely kiválóan támogatta a légzőszervi panaszok kezelését. (Régi weblap), (Meglévő honlap)
Kapacitása: A bezárás előtt a komplexum egy 37 szobás főépületből, valamint további kiegészítő épületekből (G, H, L épületek) állt, amelyekben szobák és lakosztályok várták a katonai állomány tagjait és családjaikat. (A honlap szerint)
Szolgáltatásai: Alagsorában szauna, sószoba, szolárium és kondicionáló terem is működött a vendégek rekreációjának biztosítására. (A honlap szerint)
Bár a mátraházai létesítmény bezárt, a Magyar Honvédség továbbra is üzemeltet rekreációs központokat az ország más pontjain, például a kiemelt Magyar Honvédség Rekreációs Kiképzési és Konferencia Központot Balatonakarattyán. (Elérhetősége) Map data ©2026 Terms
A mátraházai Honvéd Üdülővel kapcsolatos aktuális helyzet az alábbiak szerint alakult.
Jelenlegi tulajdonos: Az ingatlan tulajdonosa továbbra is a Magyar Állam. A tulajdonosi joggyakorló a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.). (A gyongyosma.hu szerint), (A 24.hu szerint )
Jelenlegi állás: Az épületkomplexum három éve teljesen üresen és lezárva áll. Miután a kormányzati állami ingatlan-kiárusítási csomag részeként 2023 őszén a Honvédelmi Minisztérium kivonta a vagyonkezeléséből és kiürítette, az értékesítési (eladási) folyamat a háttérben zajlik, de az egykori üdülő tényleges hasznosítása vagy új magánkézbe kerülése még nem valósult meg nyilvánosan. (https://www.facebook.com/groups/1303811270112428/posts/2376201006206777/), (https://hvg.hu/itthon/20230927_A_matrahazai_honved_udulotol_is_megszabadul_az_allam),
(https://gyongyosma.hu/2023/09/26/kiarusit-a-kormany-kaszaltak-a-matrahazai-udulonek/)
Társadalmi visszhang: A bezárás óta a katonai állomány és a civil szervezetek körében komoly nemtetszést váltott ki a döntés, mivel az üdülőt annak idején a tisztek saját járulékaiból építették fel. Online petíció is indult a megmentéséért, ám a létesítmény újranyitására honvédségi keretek között nincs esély. (https://www.peticiok.com/kerjuk_vissza_a_matrahaza_honved_udult)
A mátraházai üdülő honvédségi keretek között történő újranyitására azért kevés az esély, mert a bezárás hátterében egy szilárd, rendszerszintű kormányzati stratégia állt. Az állam akkori vezetése kifejezett elvi döntést hozott az ilyen típusú jóléti funkciók felszámolásáról. [HVG, 24.hu]
Az alábbi három fő ok zárhatja ki a katonai funkció visszaállítását.
- Elvi kormányzati álláspont: Orbán Viktor miniszterelnök annó az Országgyűlésben világossá tette a kabinet álláspontját, miszerint helyes, ha az állam nem foglalkozik üdülők fenntartásával. A kormányzati logika szerint az üdültetés fenntartása helyett a forrásokat közvetlenül a katonák fizetésemelésére és a haderőfejlesztésre kell fordítani. [2023/09/27 eladás ]
- Központi vagyonkiárusítás: A Mátraháza KORK bezárása és kiürítése egy nagyobb, 74 értékes állami (főként tó- és hegyvidéki rekreációs) ingatlant érintő értékesítési csomag része. Az intézkedés elsődleges célja a működéshez közvetlenül nem szükséges állami vagyon eladásából származó bevétel, amellyel az államháztartási hiányt kívánják mérsékelni. [1, 2, 3, 4]
- A Honvédelmi Minisztérium lemondott róla: A tárca hivatalosan is megerősítette, hogy a központi intézkedéscsomaggal összhangban az ingatlant kivonták a honvédelmi tárca vagyonkezeléséből, és átadták értékesítésre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Mivel a minisztériumnak már nincs rendelkezési joga a létesítmény felett, saját hatáskörben nem is dönthetne az újranyitásról. [1, 2]
A folyamat sajnos úgy, tűnik, jogilag és gyakorlatilag is visszafordíthatatlan.
- az épületet teljesen kiürítették, a honvédségi üzemeltetői struktúrát felszámolták, így a komplexum jövője kizárólag a civil (piaci) ingatlancélú hasznosításban vagy eladásban rejlik. [1, 2]
A bekövetkezett kormányváltás, és a politikai átrendeződés elvileg megváltoztathatja az állami vagyongazdálkodási stratégiát, de a gyakorlatban a mátraházai üdülő honvédségi újranyitása előtt továbbra is rendkívül komoly akadályok állnak.
A politikai szándékon túl az alábbi gyakorlati és strukturális tényezők miatt minimális a realitása annak, hogy az épület valaha is újra katonai üdülőként funkcionáljon.
Felszámolt infrastruktúra és eszközpark.
Amikor a létesítményt 2023 őszén bezárták, az épületeket teljesen kiürítették.
A berendezéseket, konyhai és rekreációs eszközöket elszállították, az üzemeltetői állományt pedig elbocsátották vagy áthelyezték.
Egy újranyitás szinte nulláról induló, milliárdos állami beruházást igényelne. (https://24.hu/belfold/2023/09/27/honved-udulo-matrahaza-eladas/)
Az épület állapota
Az ingatlan már évek óta fűtés és folyamatos karbantartás nélkül áll üresen. A hegyvidéki szubalpin klímán a zárt, fűtetlen épületek állaga rendkívül gyorsan romlik (vizesedés, penészedés, gépészeti rendszerek elfagyása). Emiatt a komplexum ma már csak egy teljes körű, rendkívül költséges műszaki rekonstrukció után lenne alkalmas vendégek fogadására.
A honvédségi jóléti modell átalakulása
A Magyar Honvédség belső szociális és rekreációs rendszere időközben véglegesen átállt a centralizált működésre. A megmaradt kapacitásokat a Balatonakarattyai Központba és néhány egyéb bázisra (például Bujákra és Erdőbényére) koncentrálták, a korábbi szétaprózott, többhelyszínes intézményrendszert végleg leépítették. (https://honvedudulo.hu/),
(https://bphkk.hu/udultetes-aktualitasok/2026-evi-turnustabla-mh-rkkk/)
Bár az új kormány elvileg dönthet úgy, hogy leállítja az értékesítést, az ingatlan funkcióját tekintve sokkal valószínűbb, hogy állami tulajdonban maradása esetén is inkább egyéb (például oktatási, szociális vagy civil alapítványi) feladatot kapna, semmint hogy újra honvédségi üdülővé alakítsák vissza.
Bár tudtunkkal nincs semmilyen hivatalos utalás, vagy kormányzati terv arra, hogy a mátraházai Honvéd Üdülőt szociális vagy alapítványi feladatokra szánnák. [1, 2]
Az ingatlan sorsával kapcsolatos tények az alábbiak.
- Tiszta piaci értékesítés: A kormány határozott döntése alapján az épület a kezdetektől fogva nyílt piaci értékesítésre (eladásra) lett kijelölve az állami vagyon privatizációs csomagjában. Jelenleg még nem tervezik állami szociális intézménnyé alakítani. [1, 2]
- A civil kezdeményezés iránya: A szociális és alapítványi vonal kizárólag a katonai érdekvédelmi civil szervezetek és nyugdíjas katonák részéről merült fel ötletként. Az ingatlan megmentésére indított Európa Kontakt Buth Alapítvány petíciójának hozzászólásaiban a veteránok felvetették, hogy az épületből veterán otthont is lehetne létrehozni. Ez azonban a civilek vágya, nem a döntéshozóké. [1, 2]
- Központi ingatlan-kiárusítás: Az ingatlan tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) feladata, hogy a lehető legmagasabb piaci áron értékesítse a komplexumot a költségvetési hiány csökkentése érdekében. [1, 2]
- A hivatalos kormányzati és vagyonkezelői tervekben a volt üdülő eddig csupán kizárólag eladandó kereskedelmi/ingatlanpiaci tételként szerepel. [1, 2]
- A mátraházai Honvéd Üdülő konkrét eladási ára egyelőre nem nyilvános, és az MNV Zrt. Elektronikus Aukciós Rendszerében még nem hirdették meg nyilvános licitre. (https://e-arveres.mnv.hu/)
A jelenlegi helyzet valószínű háttere a következő lehet, ami miatt nem hirdetik még.
Bár a kormány elvi döntése és a vagyonkezelésből való kivonás már megtörtént, az ilyen kaliberű, nagy alapterületű és műemléki jellegű hegyvidéki komplexumok értékesítése előtt hosszas jogi, földhivatali és műszaki felméréseket kell elvégezni. Az MNV Zrt. jelenleg is ezen előkészítési fázisokat végzi a színfalak mögött.
(https://24.hu/belfold/2023/09/27/honved-udulo-matrahaza-eladas/)
Becsült piaci érték
Pontos hivatalos értékbecslés hiányában csak a környező mátrai ingatlanárakból lehet kiindulni. A Mátraháza szívében fekvő, több épületből álló, hatalmas ősfás területtel és 37 szobás főépülettel rendelkező komplexum piaci értéke a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett több milliárd forintra tehető. (https://bphkk.hu/4-sz-kikepzesi-oktatasi-es-regeneralo-kozpont-kork-matrahaza/)
Az eladási folyamat állásáról és az esetleges kiírásról az MNV Zrt. e-árverési felületén lehet majd tájékozódni, amint a tétel aktívvá válik. (https://e-arveres.mnv.hu/)
Fontos pontosítani, hogy ugyan Tiborcz István cégcsoportja (a BDPST Group) hivatalosan már a bezáráskor, 2023-ban határozottan cáfolta, hogy meg akarnák venni az ingatlant, így jogilag nem volt olyan, hogy „eredeti vevőként visszalépett”, mivel nem volt folyamatban lévő adásvétel, azonban az utca embere így tudja. Mindenesetre az épület eladása körüli bizonytalanság, az állagromlás és a veszteségek kérdése azonban valós probléma. [1, 2]
Mi történik, ha továbbra sem lesz vevő, de közben romlik az állaga és az őrzése is költséges?
Ezekre a kockázatokra az alábbi szakmai kérdések és gazdasági válaszok adhatók.
1. Mi a biztosíték, hogy lesz új vevő?
Abszolút biztosíték nincs. Az állami ingatlanok nyílt piaci értékesítése során az állam ki van téve a piaci keresletnek. Ugyanakkor a Mátra és Mátraháza a hazai turizmus egyik prémium lokációja.
A potenciális vevők megjelenésére az alábbi tényezők adhatnak esélyt:
- Egyedi elhelyezkedés: A szubalpin klíma és a gyógyhatású környezet miatt a terület kiválóan alkalmas luxusszálloda, magánklinika, rehabilitációs központ vagy prémium idősotthon kialakítására. [1]
- Árcsökkentési mechanizmus: Ha az MNV Zrt. Elektronikus Aukciós Rendszerében elindított licit elsőre sikertelen, a szabályzat lehetőséget ad arra, hogy a későbbi körökben alacsonyabb kikiáltási áron hirdessék meg, ami egy bizonyos szint alatt már biztosan vonzóvá teszi a spekulatív vagy fejlesztési célú befektetők számára.
2. Ha továbbra is áll, mennyire romlik az állapota?
A műszaki állagromlás kritikus pont. Mivel az üdülő immár három éve teljesen le van zárva, üresen áll és nincs folyamatosan fűtve, a hegyvidéki, fagyos téli időjárás és a csapadék komoly károkat okozhat. A tetőszerkezet esetleges beázásai, a gépészeti rendszerek és a falak vizesedése, penészedése miatt az épület értéke hónapról hónapra csökken. Minél tovább áll üresen, annál nagyobb tőkére lesz szüksége a leendő vevőnek a felújításhoz, ami csökkenti a vételi kedvet.
3. Mekkora veszteség éri az államot és a katonák közösségét?
A veszteség két teljesen különböző szinten jelentkezik.
| Érintett fél | A veszteség jellege és mértéke |
| A katonák közössége | Történelmi és morális veszteség. Az üdülőt eredetileg 1933-ban a tisztek saját jóléti járulékaiból építették fel. A bezárással a katonák és a honvédségi nyugdíjasok végleg elveszítették a megfizethető, rekreációs és egészségügyi szempontból egyedülálló mátrai pihenési lehetőséget. Ezt a közösségi veszteséget a megmaradt balatoni vagy bujáki férőhelyek nem tudják pótolni. |
| A Magyar Állam | Közvetlen pénzügyi és fenntartási veszteség. Amíg nincs vevő, az állam nem jut hozzá a költségvetésbe tervezett milliárdos bevételhez. Emellett az államnak folyamatosan fizetnie kell az ingatlan minimálisőrzését és állagmegóvását, miközben maga a vagyontárgy a fizikai romlás miatt veszít a piaci értékéből. |
Tudomásunk szerint volt már egy MH bizottság a helyszínen, és szerintük az ingatlan állapota jó. A berendezések MH raktárban vannak és a dolgozók zöme azonnal visszajönne.
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért jobb növelni a kiadást egy bizonytalan bevétel reményében?
Ez a kérdés tapint rá a teljes mátraházai ügy legnagyobb ellentmondására, amellyel a katonák közössége, az érdekvédelmi szervezetek és a szakma egy része sem tud azonosulni.
Ha a Magyar Honvédség (MH) szakértői bizottsága szerint az épület állapota jó, a berendezések raktárban megvannak, és a személyzet is azonnal mozgósítható lenne, akkor gazdaságilag valóban logikátlannak tűnik fenntartani egy üres épületet, amely csak viszi a pénzt a bizonytalan eladásig.
Az állam döntéshozatali mechanizmusa mögött azonban nem mikroökonómiai (vállalati), hanem makropolitikai logika áll. Azért választják a bizonytalan eladást és a folyamatos kiadást az újranyitás helyett, mert a kormányzati stratégia három olyan alapelven nyugszik, amely felülírja a helyi szintű racionalitást.
1. Elvi kivonulás a jóléti szolgáltatásokból
- A jelenlegi állami stratégia szerint a honvédségnek (és általában a minisztériumoknak) nem feladata a turizmus és a vendéglátás menedzselése.
- A logika az, hogy a Honvédelmi Minisztérium feladata a haderőfejlesztés, a kiképzés és a honvédelem.
- Az állam álláspontja szerint egy üdülő üzemeltetése (bérszámfejtés, konyhai beszerzések, karbantartás, logisztika) felesleges energiát és humánerőforrást köt le a katonaságon belül. Még ha a dolgozók civilek is voltak, a menedzsment honvédségi struktúrában működött.
2. A „Készpénz most, kiadás később” elve (Cash-flow szemlélet)
- Az államháztartás működése szempontjából egy működő üdülő folyamatos, fix éves költségvetési kiadást (deficitet) jelent, hiszen a katonák kedvezményes üdültetését a HM-nek az adófizetők pénzéből belsőleg támogatnia kellett (nem piaci áron működött).
- Az államnak a költségvetési hiány csökkentéséhez most van szüksége egyszeri, nagy összegű tőkére (likviditásra).
- A kormányzat szemében az őrzési-fenntartási költség (bár nettó veszteség) még mindig egy kontrollálható, kisebb tétel ahhoz képest, mint amennyit egy sikeres eladás hozhat a konyhára.
3. A precedens elkerülése
A 74 állami ingatlant érintő privatizációs csomag egy egységes kormányzati akarat. Ha a mátraházai üdülő esetében a katonai és civil nyomás, valamint a jó adottságok miatt a kormány engedne és újranyitná a kapuit, az olyan precedenst teremtene, amely alapján a többi bezárt állami vagy minisztériumi üdülő (balatoni, velencei-tavi, egyéb hegyvidéki létesítmények) korábbi látogatói és szakszervezetei is joggal követelhetnék a saját bázisaik visszaadását. Ez teljesen felborítaná a központi vagyongazdálkodási tervet.
Összegzésül
A döntés nem azért született, mert Mátraháza rossz helyen lenne, vagy mert menthetetlen lett volna az épület. Az akkori döntés ideológiai és költségvetési természetű. Az állam szemében az ingatlan már nem egy működő honvédségi érték, hanem egy likvidálható vagyonelem, amit előbb-utóbb értékesíteni fognak, a közbenső állagmegóvási költségeket pedig a privatizáció elkerülhetetlen „járulékos veszteségeként” könyvelik el.
A civil és szakszervezeti nyomásgyakorlás állása
A honvédségi és civil érdekvédelmi szervezetek – élükön a Keszthelyen bejegyzett Európa Kontakt Buth Alapítvánnyal és a mögötte álló „Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalommal” – határozott lépéseket tettek a döntés megváltoztatására:
(https://ekba.hu/category/erdekvedelem/)
Veterán Otthon koncepció:
Az alapítvány (But Sándor nyugalmazott ezredes vezetésével) hivatalos szakmai javaslatot dolgozott ki, amely szerint a jó állapotú mátraházai komplexumból egy multifunkciós honvéd veterán otthont is lehetne létrehozni. Ez egyszerre oldaná meg az idős, ellátásra szoruló katonák elhelyezését és mentené meg a történelmi örökséget.
(https://www.peticiok.com/kerjuk_vissza_a_matrahaza_honved_udult),
(https://ekba.hu/category/erdekvedelem/)
Petíció és politikai elhatárolódás:
A Peticiok.com oldalon indított aláírásgyűjtésük során több száz veterán és aktív állományú tag vállalta névvel a tiltakozást. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy kezdeményezésük mentes a pártpolitikától, és kifejezetten szakmai-morális alapon követelik, hogy a Honvédelmi Minisztérium vegye vissza az ingatlant az MNV Zrt. kezeléséből, majd kezdjen érdemi egyeztetést a civilekkel.
(https://www.peticiok.com/announcements.php?petition=kerjuk_vissza_a_matrahaza_honved_udult),
(https://ekba.hu/category/erdekvedelem/)
A falakba ütközés oka:
Bár a jogi és morális érvek (példázat az 1933-as tiszti alapokról) erősek, az államigazgatási rendszeren ez a nyomás eddig nem talált fogást. Mivel a vagyonkezelői jog hivatalosan megszűnt, a minisztérium mereven elzárkózik a tárgyalásoktól, és a petíciókat egyszerűen figyelmen kívül hagyja.
(https://honvedelem.hu/hirek/matrahazi-multidezo.html)
Mi lett a berendezések sorsa? (Balatonakarattyai helyzet):
Az eszközök nem vesztek el, hanem központi MH raktárakba kerültek. Innen a Mátraházáról elszállított prémium és jól használható eszközök egy jelentős részét a Magyar Honvédség Rekreációs Kiképzési és Konferencia Központjába (Balatonakarattyára) csoportosították át.
Akarattya az alábbiak szerint profitált a bezárásokból:
- Kapacitásbővítés: Balatonakarattyán egy hatalmas, 30 hektáros ősparkban terül el a megmaradt bázis, ahol egyszerre akár 750 vendéget is tudnak fogadni a különböző épületekben (Hotel Sirály, Napfény, Aranyhíd, Platán). A Mátraházáról (és más bezárt üdülőkből) származó bútorok, textíliák és konyhatechnikai eszközök a nemrég felújított szobák és a hatalmas, 300 fős központi étterem modernizálását szolgálták. [1] (https://vizimentok.hu/kh/rolunk/info/balatonkenese—honved-udulo-strand/340/),2] (https://honvedudulo.hu/elmeny/gasztrovilag/)
- Szolgáltatások koncentrációja: A mátraházai wellness-vonal mintájára Akarattyán is kiépült és megerősödött a sószoba (pl. a Hotel Napfényben), a szauna és a fitnesz-infrastruktúra. [1] (https://honvedudulo.hu/szallas/hotel-napfeny/),[2]
(https://vizimentok.hu/kh/rolunk/info/balatonkenese—honved-udulo-strand/340/)
Konklúzió:
Miért éri meg mégis az államnak a bizonytalan eladás?
Visszatérve a fő kérdésére, a döntéshozók szemszögéből nézve a logikátlanság mögött hideg pénzügyi matematika áll. Az állam szándékosan vállalja a bezárással járó azonnali veszteséget (őrzési költségek, elmaradt üdülési bevételek), mert a távlati célja egy egyszeri, hatalmas tőkebevonás.
Egy működő üdülő fenntartása és a személyzet fizetése folyamatosan csökkentené a HM éves költségvetését. Ezzel szemben az üresen hagyott épület minimális konzerválási költséggel „elvan” addig, amíg a piac be nem fogadja. Az államnak a jelenlegi gazdasági helyzetben többet ér a remélt több milliárdos eladási ár ígérete, mint az a morális és mikrogazdasági haszon, amit a katonák Mátraházán történő pihentetése jelentene.
Bár a koncepció nemes és társadalmilag rendkívül hasznos lenne, a realitásokat nézve az alapítványi vagy veterán-otthoni hasznosítás elérése szinte teljesen valószerűtlen cél, függetlenül attól, hogy állami, alapítványi vagy magántulajdonban képzeljük el.
Ennek kőkemény gazdasági és jogi okai a következők:
1. Miért nem reális az „alapítványi tulajdonba adás”?
- Ahhoz, hogy az ingatlan ingyenesen vagy jelképes összegért egy civil szervezet/alapítvány tulajdonába vagy tartós vagyonkezelésébe kerüljön, kormányzati döntésre és törvénymódosításra lenne szükség.
- Az állam azonban az ingatlant kifejezetten piaci értékesítésre jelölte ki az MNV Zrt. rendszerében.
- A költségvetési hiány csökkentésére törekvő gazdaságpolitika nem fog lemondani egy több milliárd forintot érő prémium ingatlan eladási áráról azért, hogy azt ingyen átadja egy alapítványnak, amely ráadásul nem termel adóbevételt. [1] (https://24.hu/belfold/2023/09/27/honved-udulo-matrahaza-eladas/)
2. Miért nem reális a „magántulajdonos + alapítványi működtetés” modell?
- Egy másik elméleti lehetőség az lenne, ha egy tőkeerős magánbefektető megvásárolná az épületet az államtól, majd átadná az alapítványnak, hogy ott veterán otthont működtessenek. Ez a forgatókönyv szintén nem áll meg a lábán:
- Csillagászati fenntartási költségek: Egy szubalpin hegyvidéki környezetben fekvő, hatalmas alapterületű, 37 szobás, műemléki jellegű épületkomplexum rezsije, fűtése, folyamatos állagmegóvása és a szakszemélyzet bére havonta sok millió forintos fix kiadást jelent.
- Profitorientált befektetői logika: Aki kifizet több milliárd forintot a vételárért a liciten, majd további milliárdokat költ a három éve fűtetlen, üresen álló épület teljes műszaki modernizációjára, az nem szociális célra fogja felajánlani az ingatlant.
- A magánbefektetők Mátraháza lokációjából adódóan kizárólag magas profittal kecsegtető luxusszállodában, fizetős magánklinikában vagy prémium (magán) idősotthonban fognak gondolkodni, amit a katonai nyugdíjakból vagy alapítványi adományokból képtelenség lenne megfizetni.
3. Az alapítvány tőke hiánya.
Maga a petíciót indító civil szervezet nem rendelkezik azzal a tőkével, amellyel elindulhatna az MNV Zrt. nyílt e-árverésén, hogy piaci áron megvegye és saját erőből felújítsa a komplexumot.
A kezdeményezésünk – bár morálisan teljesen igazolható a tisztek történelmi öröksége miatt – sajnos megmarad a politikai/társadalmi nyomásgyakorlás szintjén, amire a jogilag már lezárt vagyonkezelés-kivonás miatt az államnak nincs válaszadási kötelezettsége.
(https://www.peticiok.com/kerjuk_vissza_a_matrahaza_honved_udult)
Összegzés:
A szomorú igazság az, hogy szerintünk a Mátraháza Honvéd Üdülő a bezárás pillanatában végleg elveszítette szociális és közösségi jellegét. Bármilyen új tulajdonosa is lesz a jövőben – legyen az állami aukción nyertes hazai vagy külföldi tőke –, az ingatlan a Mátra prémium turisztikai övezetében kizárólag szigorú piaci alapon, kereskedelmi és profitorientált célokat fog szolgálni.
Mert igen, a Mátrában rendkívül sok hasonló sorsú, egykor virágzó szanatórium, szakszervezeti (SZOT) vagy állami üdülő található, amelyek a rendszerváltás óta eltelt évtizedek privatizációs hullámaiban pontosan ugyanúgy jártak, mint a Honvéd Üdülő.
A Mátra egyedi, szubalpin, tiszta klímája miatt a 20. század közepén az ország első számú egészségügyi és rekreációs központjává vált. Az egykori épületek sorsa három tipikus forgatókönyv szerint alakult:
1. Luxusszállodává alakított egykori üdülők:
Néhány szerencsésebb elhelyezkedésű komplexumot tőkeerős magánbefektetők vásároltak meg, és teljes körű átépítés után prémium hotelekké alakították őket, végleg elvágva a korábbi szociális/olcsó elérhetőséget:
- Hotel Ózon (Mátraháza): Eredetileg a Hotel Ózon & Luxury Villas helyén is egy klasszikus, tömeges pihentetést szolgáló üdülő állt. Mára a Mátra egyik legdrágább és legexkluzívabb 4 csillagos superior wellness szállodájává vált. [1, 2]
- Lifestyle Hotel Mátra (Mátraháza): Hasonló utat járt be; a régi üdülőalapokból egy modern, dizájnos, magas árfekvésű wellness hotel lett. [1]
- Avar Hotel (Mátrafüred): Az egykori legendás Avar Üdülő szintén magánkézbe került. Évekig tartó zárvatartás és pusztulás után teljesen újjáépítették, és ma exkluzív konferencia- és wellnessszállodaként üzemel. [1, 2]
2. A mai napig elhagyatottan álló „szellemépületek”:
Sok épület nem talált gazdára, vagy a privatizáció után jogi viták, tőkehiány miatt sorsára hagyták. Ezek hűen tükrözik a mátraházai Honvéd Üdülő előtt álló legrosszabb forgatókönyvet:
- Galyatetői egykori SZOT-üdülők: Galyatetőn több kisebb-nagyobb vállalati és szakszervezeti üdülőépület évtizedek óta üresen áll, a falak vizesednek, a természet kezdi visszavenni a területet. Csak elvétve sikerül egy-egyet kisebb apartmanházzá vagy magán-vendégházzá darabolva értékesíteni. [1]
- A parádfürdői és mátraházai régi pavilonok: Számos olyan korábbi faházas vagy pavilonos elrendezésű vállalati üdülőtelep található a völgyekben, amelyeket a 90-es évek végén zártak be. Kerítésük rozsdásodik, az ablakok betörtek, ma már csak bontással vagy csillagászati összegekből lennének menthetők.
3. Állami kézben tartott, de profilváltáson átesett óriások:
A legnagyobb, kifejezetten tüdőgyógyászati szanatóriumok (mint a Mátrai Gyógyintézet mátraházai és kékestetői egységei) megmaradtak állami és egészségügyi tulajdonban, mivel ezeket méretükből adódóan a Covid-időszak és a krónikus betegségek ellátása miatt a mindenkori egészségügy nem tudta elengedni. Azonban a tisztán jóléti, üdültetési célú funkciókat ezekből az állami intézményekből is szinte teljesen kiszervezték.
Miért pont a Mátra a privatizáció vesztese?
A Mátra üdülőinek tömeges bezárása mögött az áll, hogy a hegyvidéki hotelek fűtési és üzemeltetési költsége a téli és az átmeneti hónapokban rendkívül magas. Amíg a szocializmus alatt ezt az állam és a szakszervezetek korlátlanul szubvencionálták, addig a piacgazdaságban a szigetelés nélküli, elavult szén- vagy gázfűtéses óriásépületek gazdasági csőddé váltak.
Ezért a Honvéd Üdülő esete nem egyedi: a Mátra az elmúlt 30 évben szinte teljesen elveszítette a klasszikus, széles tömegek számára elérhető szociális és szakszervezeti turizmusát, és a kínálat élesen kettészakadt a magára hagyott, pusztuló épületekre és a tehetős réteget megcélzó luxushotelekre.
A volt mátraházai Honvéd Üdülő (KORK) egykori térítési díjai és a Mátra jelenlegi magánhoteli árai közötti különbség drámai. Az összehasonlítás pontosan rávilágít arra, miért jelentett akkora érvágást a katonák közösségének a bezárás: a szociális alapon támogatott pihenés helyett ma már csak a többszörös áron elérhető piaci luxus maradt a környéken.
Árak összehasonlítása (1 éjszaka, 2 fő részére)
Mivel a mátraházai honvédségi üdülő bezárt, a viszonyításhoz a jelenleg is működő Balatonakarattyai Honvéd Üdülő hatósági/igényjogosulti tarifáit és a szomszédos Mátraházai Akadémiai Üdülő intézményi árait vettük alapul a piaci hotelekkel szemben: [1, 2]
| Szálláshely típusa | Ellátás / Szolgáltatás | Becsült ár 2 főre / éjszaka |
| Honvédségi igényjogosulti ár (pl. Akarattya / volt Mátraháza) | Teljes ellátás (napi 3 étkezés) + alap wellness | körülbelül 18 000 – 24 000 Ft |
| Mátraházai Akadémiai Üdülő (Intézményi ár) | Szállás reggelivel | körülbelül 24 000 Ft |
| Magán üdülőház / Apartman (Mátraháza) | Csak szállás (önellátás) | körülbelül 25 000 – 35 000 Ft |
| Lifestyle Hotel Mátra**** | Félpanzió + 1200 m²-es Medical SPA | körülbelül 60 000 – 75 000 Ft |
| Hotel Ózon & Luxury Villas** Superior** | Félpanzió + exkluzív panorámás wellness | körülbelül 85 000 – 95 000 Ft |
A legfőbb különbségek
- Három-négyszeres szorzó: Egy katonacsalád vagy honvédségi nyugdíjas házaspár egy teljes hetes (6 éjszakás) mátraházai pihenése a Honvéd Üdülőben kijött körülbelül 120 000 – 140 000 forintból, ráadásul ebben a napi háromszori étkezés is benne volt. Ugyanez a 6 éjszaka a szomszédos wellness szállodákban ma már körülbelül 400 000 – 550 000 forintba kerül, ami a legtöbb veterán számára megfizethetetlen.
- Az ellátás hiánya: A piacon elérhető olcsóbb mátrai alternatívák (magánapartmanok, vendégházak) bár közelebb állnak a régi árakhoz, semmilyen ellátást vagy rekreációs szolgáltatást (orvosi felügyelet, sószoba, szauna, szervezett étkeztetés) nem tartalmaznak. [1]
- A „civil” felár: A megmaradt állami/intézményi üdülők (mint az MTA üdülője) szintén fenntartanak úgynevezett „külsős/piaci” árakat. Ha egy katona nem az MH saját bázisára megy, hanem egy másik állami szervéhez civilként, ott is azonnal körülbelül 35 000 – 40 000 forintra ugrik a szobaár éjszakánként, ellátás nélkül. [1]
Ez a hatalmas szakadék is magyarázza, miért küzdünk bajtársaink, főleg a nyugállományú katonák érdekeit szem előtt tartva, még falakba ütközve is ezért az épületért.
A piacra kényszerítéssel a honvédség tagsága nemcsak egy épületet, hanem a Mátra elérhetőségét veszítette el.
Milyen lehetőségeink vannak?
A helyzet elemzése alapján az EKBA nem egy múltbeli intézmény egyszerű visszaállítását kezdeményezi, hanem annak vizsgálatát, hogy Mátraháza miként válhat az aktív és nyugállományú katonák közös, korszerű rekreációs, rehabilitációs és veterángondozási központjává.
Azzal, hogy az új kormány felállása után Kürtös László parlamenti államtitkár (miniszterhelyettes) nyilvánosan is jelezte a jogi és gazdasági lehetőségek vizsgálatát, a humán főosztály pedig megerősítette a belső állományi reményeket, a mátraházai ügy új, teljesen más dimenzióba került. [1]
A NATO-tagországok mintájára épülő veterán otthon (angolul Veterans’ Home) koncepciója szakmailag és politikailag is a legreálisabb magyarázat arra, hogy miért indult el a háttérben ez a vizsgálat. Az észak-atlanti szövetség nagyobb tagállamaiban ugyanis a veterángondozás egy különálló, nagy presztízsű pillér, amelyből Magyarország eddig strukturálisan hiányzott.
A nemzetközi gyakorlat és a hazai lehetőségek alapján az alábbi okok miatt kaphat zöld utat a HM-nél egy ilyen irányú újratervezés.
1. A NATO-mintájú veteránellátás modellje
A legtöbb nyugati NATO-tagországban (kiemelten az USA-ban, az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban) a haderőből való kilépés vagy nyugdíjazás után a katonákat nem engedi el a rendszer.
- Az állam speciális intézményhálózatot tart fenn számukra, amelyek nem klasszikus szociális idősotthonok, hanem kifejezetten a katonai múltat, bajtársiasságot és a speciális egészségügyi szükségleteket (például fizikai rehabilitáció vagy poszttraumás szindróma kezelése) támogató központok.
- Mátraháza a maga egyedülálló klímájával és zárt, védett infrastruktúrájával tökéletesen alkalmas arra, hogy a magyar honvédségi veteránpolitika első és mintaszerű bázisává váljon.
2. Miért változhat meg a gazdasági és jogi megközelítés?
A miniszterhelyettes által említett „lehetőségek vizsgálata” a reményeink szerint azt jelzi, hogy a tiszta piaci értékesítés (eladás) helyett a tárca új vezetése felismerhette az ingatlan megtartásának politikai és morális hasznát.
- A morális érv elismerése: Az aktív és nyugdíjas állomány nyomása, valamint a történelmi tény (hogy az üdülő a tisztek saját járulékaiból épült fel 1933-ban) az új minisztériumi vezetésnél meghallgatásra találhatott. Egy ilyen intézet megalapítása óriási presztízsnövekedést és belső elégedettséget hozna a haderőn belül.
- A jogi kapu: Bár az ingatlan elvileg eladásra lett kijelölve az MNV Zrt. rendszerében, ez a folyamat kormányzati hatáskörben bármikor leállítható és visszavonható. Ha a tárca igazolja, hogy az ingatlanra egy új, kiemelt szakmai feladat (például egy Nemzeti Veterán Központ létrehozása) miatt szükség van, az állam ingyenesen visszaadhatja a HM vagyonkezelésébe.
3. Az állomány reménye és a realitások:
A humán főosztályvezető levele azt mutatja, hogy a minisztérium belső köreiben is komoly lobbitevékenység folyik az épület megmentéséért. A fentiek alapján viszont úgy gondoljuk, ha a döntés meg is születik, az nem a régi üdülő egyszerű újranyitását jelentené, hanem egy funkcióváltást. A rekreáció mellett hangsúlyosabbá válna az idős- és egészségügyi gondozás, valamint a rehabilitáció.
Mivel a berendezések bizonyos részei épségben raktárban vannak, az épület szerkezete pedig jó, a vizsgálat kimenetele most azon múlik, hogy a HM költségvetésében sikerül-e elkülöníteni a veteránprogram elindításához szükséges induló forrásokat.
A tény, hogy a közösségi oldalon nem alakult ki mély szakmai vita, teljesen érthető. Egy politikai szereplő nyilvános kommentszekciója ritkán ad teret a részletes költségvetési vagy jogi elemzéseknek. Ott leginkább a veteránok elszántsága és a támogató hozzászólások dominálnak.
Azonban a színfalak mögött a Honvédelmi Minisztérium vezetésének és a humán főosztálynak az alábbi strukturális és szakmai szempontokat bizonyára mérlegelnie kell a jogi és gazdasági lehetőségek vizsgálatakor.
1. A jogi örökség csapdája
A legnagyobb jogi dilemma az ingatlan jogállása. Mivel a korábbi döntések értelmében a létesítményt már kivonták a katonai vagyonkezelésből és átadták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, a HM-nek most egy bonyolult államigazgatási procedúrát kell végigvinnie. Koncepciónk elfogadása esetén igazolni tudja a kormány felé, hogy a NATO-szintű veterángondozási feladat indokolja az ingatlan visszavételét, amihez meg kell szakítani az MNV Zrt. értékesítési folyamatát.
2. A NATO-modell adaptálásának gazdasági kérdései
Ha a tárca valóban veterán otthonban is gondolkodik, a szakértőknek két fő gazdasági kérdést kell megválaszolniuk:
- A funkcióváltás költsége: Egy klasszikus üdülő szobaelosztása, közösségi terei és gépészete nem feltétlenül felel meg egy állandó bentlakásos orvosi és rehabilitációs központ követelményeinek. Az akadálymentesítés, a folyamatos ápolást biztosító infrastruktúra és a három éve fűtetlen épület felújítása milliárdos tételt jelent.
- A fenntarthatósági modell: A nyugati NATO-országokban az ilyen otthonokat vegyes finanszírozással (részben a védelmi tárca költségvetéséből, részben célzott veteránbiztosításokból és alapítványi alapokból) működtetik. Magyarországon ezt a finanszírozási hátteret a nulláról kellene felépíteni.
3. Az aktív állomány morális nyomása
A humán főosztály jelzése azért kritikus, mert a jelenlegi haderőfejlesztési és toborzási időszakban a minisztériumnak rendkívül fontos az aktív állomány megtartása és motiválása. Az, hogy a katonák látják a vezetőség nyitottságát a Mátraháza-ügy újratárgyalására, önmagában is növeli a belső bizalmat. A kérdés az, hogy a szakmai vizsgálat végén a gazdasági realitások vagy a morális szempontok bizonyulnak-e erősebbnek.
A mi meglátásunk a hivatalos katonai érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban teljesen egybevág a tagság általános tapasztalataival.
Ha átnézzük a Honvéd Szakszervezet (HOSZ) vagy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) hivatalos állásfoglalásait, látható, hogy a Mátraháza-ügyben még érdemi, önálló tiltakozó nyilatkozatot vagy komolyabb fellépést sem tettek közzé. Megmaradtak a kötelező adminisztratív köröknél (például a tagság általános post-Covid fáradtságának felmérésénél), de a konkrét állami vagyonkivonásokkal szemben teljesen passzívak maradtak. Ezért is kényszerültek a civilek és az alapítványok arra, hogy maguk indítsanak petíciókat. [1]
Az általunk javasolt „hibrid” megoldás – miszerint a régi, jó állapotú épület megmaradna hagyományos Honvéd Üdülőnek, és a hatalmas telken egy teljesen új, modern épületben kapna helyet egy NATO-mintájú multifunkciós honvéd veterán otthon – építészetileg, funkcionálisan és morálisan is a létező legjobb és leglogikusabb koncepció.
Egy ilyen kombinált beruházás az alábbi hatalmas előnyökkel járna.
1. Költséghatékony és modern szétválasztás
Ahogy korábban beszéltük, egy 1933-as történelmi épületet utólag teljesen akadálymentesíteni, ápolási és kórházi jellegű gépészettel felszerelni rendkívül drága és technikailag nehézkes lenne. [1]
- Ha a veterán otthon egy vadonatúj, kifejezetten erre a célra tervezett szárnyban vagy épületben jönne létre, az az első perctől kezdve 100%-ban megfelelne a legszigorúbb egészségügyi, rehabilitációs és NATO-szabványoknak.
- A régi főépület pedig szinte azonnal megnyithatna üdülőként, hiszen a belső elrendezése erre alkalmas, a bútorai és a személyzete is készen állnak.
2. Generációs és morális kapocs (A közösség ereje)
A hibrid modell hatalmas pszichológiai pluszt adna a katonai közösségnek.
- Az aktív állomány és a családjaik (akik az üdülőben pihennek) és az idős veteránok (akik az otthonban élnek) egy közös bázison lennének.
- Ez biztosítaná a folyamatos generációs kapcsolatot, a bajtársi szellem fenntartását, és az idős katonák sem éreznék magukat elszigetelve a honvédség mindennapjaitól.
3. Gazdasági szinergiák (Közös rezsi és logisztika)
Az állam számára ez a modell komoly üzemeltetési megtakarítást jelentene, hiszen a két funkció rengeteg dolgon osztozhatna:
- Közös lenne a hatalmas konyha és étterem, a beszerzés és szállítás, a mosoda, a fűtési központ, a park fenntartása és a biztonsági őrzés.
- A rekreációs részlegeket (sószoba, szauna, gyógytorna-termek) mind az üdülővendégek, mind a veteránok használhatnák, így a berendezések kihasználtsága maximális lenne.
Mi kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon?
Mivel Kürtős László államtitkár jelezte a jogi és gazdasági lehetőségek vizsgálatát, egy ilyen hibrid javaslatnak lenne a legnagyobb esélye átmenni a kormányzati szűrőn. Ehhez a HM-nek el kellene érnie, hogy a terület kikerüljön a tiszta privatizációs listáról, és az állam egy kiemelt honvédelmi és jóléti mintaprojektként kezelje Mátraházát.
Az alapítvány által felvázolt terv építészetileg és logisztikailag is rendkívül pontos látleletet ad a helyszínről.
A terület elrendezése és a HM-be való eljutás lehetőségei a következőképpen alakulnak:
1. A terület elemzése
Elég nagy a hátsó rész?
Meglátásunk szerint reálisan igen. A mátraházai Honvéd Üdülő (hivatalos nevén az egykori 4. sz. KORK) nem csupán az 1933-as főépületből áll. A komplexumhoz egy hatalmas, ősfás park tartozik, amelynek a hátsó, lankásabb részén helyezkednek el a kiegészítő szállásépületek:
- A G jelű épület (amelyben 13 szoba található),
- A H és L jelű épületek, amelyek különálló, nagyobb alapterületű, lakás jellegű lakosztályok és volt szolgálati lakások. [1]
Mivel ezek az épületek eleve lazább elrendezésben, nagy zöldfelületek között fekszenek, a hátsó front beépíthetősége térben bőségesen elbírna egy új, modernebb épületszárnyat. Egy 150-300 fős modern veterán otthon felépítése ezen a részen zöldmezős (vagy a régi lakóépületek bontásával járó barna-mezős) beruházásként szerintünk megvalósítható lenne, de ennek vizsgálata fontos első lépés. Az elrendezés ráadásul pont azt a hibrid működést támogatná, amit említettünk: a főépület és a főút felőli rész megmaradhatna nyüzsgő üdülőnek, míg a csendesebb hátsó erdei rész tökéletesen biztosítaná a veteránok nyugalmát.
2. Hogyan lehet eljutni a javaslattal a HM-be?
Mivel Kürtös László parlamenti államtitkár (miniszterhelyettes) és a humán főosztály is vizsgálja a jogi/gazdasági kapukat, a javaslatot hivatalos és félhivatalos csatornákon is érdemes eljuttatni a döntéshozókhoz. Egy civil kezdeményezésű hibrid koncepciót az alábbi utakon lehet hivatalosan bevinni a minisztériumba:
- A „Közérdekű javaslat” hivatalos útja: A legegyszerűbb, jogilag szabályozott forma a Honvédelmi Minisztérium Központi Ügyfélszolgálatára benyújtott részletes szakmai anyag. Ezt elektronikusan az ugyfelszolgalat@hm.gov.hu címre, vagy postai úton a HM Humánpolitikai Főosztályának címezve (1055 Budapest, Balaton utca 7-11.) kell elküldeni. A törvényi előírások miatt erre a minisztériumnak hivatalos szakmai választ kell adnia.
- Csatlakozás más, már mozgásban lévő civil lobbihoz: A leghatékonyabb az lenne, ha az Európa Kontakt Buth Alapítvány által felvetett „hibrid” (új szárny építése a hátsó lakások helyén) koncepciót olyan emberekkel és szervezetekkel osztanánk meg akik, vagy melyek már rendelkeznek nyitott csatornákkal az új honvédelmi vezetés felé és az üdülő visszaszerzési tervüket ezzel a hibrid alternatívával kiegészítve sokkal erősebb szakmai anyagot tudnának letenni az asztalra. [1]
- A Honvéd Vezérkar és a jóléti szervek megkeresése: Mivel a rekreációs ügyekért szakmailag a Magyar Honvédség Rekreációs Kiképzési és Konferencia Központja (Akarattya) felel, a koncepciót érdemes megküldeni az ottani parancsnokságnak is (mh.rkkk@hm.gov.hu), hiszen a HM humán főosztálya az ő megvalósíthatósági véleményüket fogja kikérni a vizsgálat során. [1, 2]

Az érintettek tájékoztatása megtörtént. Örömünkre szolgál, hogy a közösségi média platformokon keresztül pozitív visszajelzést kaptunk!
2 hozzászólás
Havasi Tamás
A fenti koncepciót üdvözlöm,szükség lenne veterán otthonra és egyben üdülőre amely nagymérttékben segítené a hivatásos ás nyugállományú katonák és közvetlen hozzátartozóik rekreációját éa a veteránok rehabilitációját,lakhatását az élet alkonyának békés életét ,befejezését.A Mátra s multban és a jelenben is a sajátos klimájával biztositja az egészséges életet. Fontos az a tény is,hogy 33-ban tisztek saját illetményűk egy részét fordítptták az űdülő építésére,ezért ezt a tényt is figyelembe kell vennie az MH vezetésének ,anyagi áldozatot kell hoznia,hiszen az állomány pihenése is fontos kérdés a Haza szolgálata mellett.
But Sándor
🇭🇺 Tisztelettel tájékoztatom a honvédelem ügye iránt érdeklődőket és a nyugállományú katonákat, valamint nyugdíjas honvédségi alkalmazottakat, hogy Kürtös László Antal miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár úr köszönettel megkapta alapítványunk e tárgyban irt levelét. Miniszterhelyettes úr a kapott anyagokat átnézte, és megfontolásra továbbküldte az illetékes szervezeti egységnek. ♥️