Multifunkciós honvéd veterán otthonra szükség van!

Honvédségi, multifunkciós idősek otthona, veterán otthon.

Biztos emlékeztek, hogy a közelmúltban az Európa Kontakt Buth Alapítvány elnöke, But Sándor nyá. ezds. tartott tájékoztatást, arról, hogy az alapítvány által szervezett és vezetett „Szolidaritás katonáinkkal” mozgalom az Üllői úti Katonai Emlékhely létrehozása után kicsit nagyobb fába vágta a fejszét, és elképzelt egy honvédségi idősek és veteránok otthonát.
A Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom ugyanúgy, mint az emlékhelynél feltette magának a kérdést: Van-e létjogosultsága ma egy ilyen otthonnak, vagyis érdemes-e bármit tenni egy ilyen cél érdekében?
A válasz egyértelmű igen, pl. harctéri neurózis, a katonák külön világa.
A nemzetközi szolidaritás lényege….
Azért, hogy ne legyek nagyon rövid, először egy kis nemzetközi és hazai történelmi áttekintés. A „veterán” szó a latin veteranus szóból ered, jelentése öreg katona, olyan személy, aki szolgált a hadseregben, de már elbocsátották a tényleges állományból, leszerelték. Azt, aki szolgált egy, kis vagy több háborúban, hadjáratban, nevezik háborús veteránnak is.
Hasonló intézmények létrehozásának igénye már a XVII. században megjelent. XIV. Lajos francia király 1670-ben adott parancsot háborús veteránokat ellátó kórház és lakosztályok működtetésére. Megépült az Invalidusok Háza, az ehhez tartozó dóm kupolájában, 1840-ben temették el Napóleon császárt. Az Egyesült Királyságban 1682-ben nyitották meg a Chelsea kórházat veteránok menedékhelye céljából. Németországban 1705-ös kezdeményezés után 1748-ban vehették birtokba rokkantotthon címen a berlini városkaputól nyugatra a francia mintára épült Invalidenhaust. Az Egyesült Államokban 1834-ben nyitották meg a pfiladelphiai kikötőnél az USA haditengerészeti otthonát. Ezt követően Washingtonban is létrehoztak egyet.
Hazánkban európai mintára már a XVIII. század első harmadában megjelentek a rokkant katonák, invalidusok elhelyezésére és alapvetően nem gyógyítására szolgáló intézmények. Ezek alapítását nem az állam karolta fel, hanem elsősorban a rokkant alapok és kegyes magánalapítványok adományaiból jöttek létre.
A boldog békeidőben az állami gondoskodáson kívül a kiszolgált katonák országszerte megalakították a helyi „hadastyán egyleteket, melyek az ókori római egyesületekhez hasonlóan a kölcsönös segélyezést és tagjaik tisztességes eltemetését tűzték ki célul.
1869. augusztus 21-én Pesten tartott országos honvédgyűlésen Vidats János, az Országos Honvédegylet második alelnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre a rokkant és rászoruló honvédek számára egy honvédmenházat.
A menház felállításának érdekében országos adakozások kezdődtek, számos helyen jótékonysági táncvígalmat, hangversenyeket szerveztek, mások pedig a kiadványaik bevételének egy részét ajánlották fel a nemes ügy érdekében. Az adománygyűjtésben tevékenyen részt vett pl. özvegy Damjanich Jánosné és még az egykori kormányzó, Kossuth Lajos is ezer frankot ajánlott fel négy részletben. Az adományozok többnyire magánszemélyek voltak, de az adakozók között találunk egyleteket, társaságokat és városokat egyaránt. Hivatalosan a kormányzat nem ellenezte a Honvédmenház felállítását, de a háttérben próbálták ellehetetleniteni a kezdeményezést, többek között az akkori rendőrfőkapitány ellenséges fellépésével és azzal, hogy a pesti közgyűlés hosszasan elhúzta a telekadományozást.
Végül az egykori 48-as honvédek Ferencvárosban, a Soroksári úton vásároltak egy telket és a főváros vállalta, hogy a felépülő intézmény lakóinak az ellátásához hozzájárul. 1871. október 1-jén tették le a Honvédmenház alapkővét az egykori Soroksári út 62. szám alatt (napjainkban Soroksári út 114.). A “pesti Agghonvédek Menedékházát” 1872. szeptember 29-én, a Pákozdi csata 24. évfordulóján avatták fel.
Az 1900-as évek elején áldatlan állapotok uralkodtak az intézményben, a lakók 1909-ben fel is lázadtak. Ekkor a híres író Krúdy Gyula nagyapja volt a menház parancsnoka, aki az állapotok miatt beadta lemondását a honvédelmi miniszternek. Ennek hatására kezdte az író a szabadságharccal kapcsolatos ifjúsági elbeszéléseit írni.
A növekvő igény hatására Horthy Miklós kormányzó 1925-ben döntött a menház rokkantházzá való átszervezéséről, és 1926-ban határoztak arról, hogy Budapest díszsírhelyre temeti az utolsó 1848-as honvédet. Ez meg is történt. Lebó István honvédet tekintették Kossuth utolsó katonájának, ebben szerepet játszott, hogy ő volt a Honvédmenház utolsó lakója, aki Budapesten élt. 97 éves korában hunyt el 1928. június 1-én.”.
Meg kell jegyezni, hogy a listára tíz név került fel, akiket a Honvédelmi Minisztérium hivatalosan 48-as honvédnek hitelesített. Közülük csak Lebó honvéd élt Pesten, többeket egészségi állapotuk miatt nem tudtak Pestre szállítani, többen Trianon miatt már nem Magyarországon éltek, volt olyan is aki zsidó vallása miatt ragaszkodott az ő szertartásukhoz. : Khun Jakab közhonvéd (Mátészalka, 106 éves), Konkoly István közhonvéd (Ócsa, 103 éves), Fluck Gusztáv tizedes (100 éves), Lebó István közhonvéd (Pest, 95 éves), Batka Gáspár közhuszár (Kecskemét, 103 éves), Lirik Lipót tizedes (Isaszeg, 98 éves), Nyiri János közhonvéd (Dévaványa, 96 éves), Khun Péter közhonvéd (Nagyszakács, 98 éves), Szabó Gábor közhonvéd (Szarvas, 100 éves) és Szőke István (Szécsény, 95 éves). A regisztrált legutolsó honvéd Geszti Mihály 105 éves korában Nagyváradon hunyt el 1935. április 4-én.
A második világháborúban Ferencváros 1944. április 3-ai bombázása során az objektum súlyosan megrongálódott, életveszélyesé vált.. És ezzel befejeződött az első honvéd menhely története.
Tehát az elképzelés nem új keletű, ha komolyan vesszük a tényszerű történelmi értékek megbecsülését, a hagyományok továbbvitelét, akkor napjainkban is lenne mit a tejbe aprítani. A rendszerváltást követően a felülről jött kezdeményezéssel létrejött honvédségi érdekképviseleti szervek közül a BEOSZ 1991-ben kezdett foglalkozni a kérdéssel, nem sok eredménnyel. Aztán hosszú csend és a beletörődés időszaka következett.
Miután tavaly elővettük a témát és ugyanúgy megkerestük a minisztériumot, a sok katonai érdekképviseleti szervezetet, valamint a facebookon az Üllői úti csoportot kiegészítettük az idősek otthonának igényével, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége támogatja azt a kezdeményezést, amelyet az Európa Kontakt Buth alapítvány, a Puskás Tivadar Híradó Bajtársainkért alapítvány és a „Szolidaritás Katonáinkért Mozgalom” indított a honvédségi idősotthon létrehozása érdekében.
A Szövetség három évtized hallgatás után minden fórumon véleményt, javaslatokat fogalmaz meg, saját felméréseket végez és készít a honvédségi idősotthon vagy otthonok létrehozásáért. Az Üllői úti Emlékhely (Emlékkő) létrehozása bizonyította, hogy több szervezet és egyének összefogásával jelentős eredményeket lehet elérni egy fontos cél érdekében. Külső támogató a Görgey kör, Albertné Görgey Zsuzsanna grófnő. akinek üknagybátyja a tábornok. Kiállítások, Pákozd 24 szeptember 29. Nem véletlen a kiállítás megnyitásának helye és időpontja. „Kossuth Lajos azt üzente….”
A kezdeményezők célja, hogy a jelenleg már nyugállományban lévők, a katonai pályát élethivatásul választók, valamint a Magyar Honvédség állományában dolgozók aktív pályafutásuk végeztével, bizonyos élethelyzetek esetén lehetőséget kapjanak életük méltó folytatására egy minden igényt kielégítő honvédségi idősotthonban (Honvéd Veterán Otthonban). Néhány sürgős igény már most is van.
Hol tartunk most?
Az Üllői úti emlékhely kezdeményezéshez hasonlóan ebben az esetben is a legnehezebb a cél érdekében a közös nevezőre jutás. Az biztos, hogy igény van, ha nem is csak az érintetteknél (fiatalok), de az elképzelések, javaslatok egyelőre nem nagyon közelítenek egymáshoz.
2024. februárban indított felmérésünkre 363 válasz érkezett, a 90% igényelné a Multifunkcionális Honvéd Veterán Otthont.
Ezzel kerestük meg a minisztériumot, júniusban jött a válasz, hogy “jelen gazdasági helyzetben nem tervezik honvéd otthon létrehozását, de kidolgozás alatt van a civil nyugdíjas otthonokban történő férőhely vásárlással kapcsolatos eljárás, melynek lezárultával az alapítvány képviselőit is bevonják egy egyeztetésbe”. A mai napig nem hívtak ilyen egyeztetésre. Szeptemberben kerülő úton megtudtuk, a HM vásárolt 10 db férőhelyet, de nem jelentkezett senki. Ha nem áramlik az információ, nem is fog.
A Hjt. helyébe hozott Hjr. szerepe
Tudjuk, hogy önálló otthon létrehozása kb százmilliós nagyságrend. Ennek érdekében is tettünk lépéseket, kiemelten a volt katonai objektumok felújítása lehetne megoldás, azok, amelyek nem igényelnek sok beavatkozást. Előtérbe került a n deagyoroszi bázis, Hajmáskéren a „Kis Moszkva néven” köztudatba került laktanya és lakótelep. Nagyoroszi önkormányzata partner lenne, de a tulajdonjogról a kincstárnak és a minisztériumnak más a véleménye. Az érintettek közül pedig sokan 0kifogásolják a környék infrastruktúráját. A megkérdezett több száz érintett véleményéből arra lehet következtetni, hogy sokan úgy szeretnék, hogy jelenlegi lakóhelyükön, vagy annak közelében lévő, kacsalábon forgó otthon lenne célszerű. Sokan csak a fővárosban képzelnek el ilyen létesítményt.
Néhány konkrét lehetőség, ahol már jártunk és van hajlandóság közös otthonra, elkülönítve a volt katonákat.
Gárdony, Seregélyes: Minden változat megoldható az apartmanszerű elhelyezéstől a napi teljes, fekvőbeteg ellátásig. Szőlőhegyen van és a színvonal javítható.

Göd: elképesztően drága, pl havi díj több, mint 500.000 Ft luxus körülmények.
Igali nyugdíjasház: Balaton 40 km, Kaposvár 25 km. Elfogadható árak, 170 ezer/hó, 2 személyes, erkélyes megváltása 20 millió, 1 személyes erkélyes 10, erkély nélkül 8-10 millió. Most is van 1 hely, telefon elérhetőség is. +36 70 9425353 Perák Tünde.
IRMÁK idősek otthona. Albertirsa: 2-3 ágyas 10 ezer/nap, 3,5, 4,5, 5 millió Csobánka: 11 ezer/nap, 1 ágyas 6, 2 ágyas 4, apartman 6 millió. Piliscsaba: 1-4 ágyas 8450/nap, 1,5 millió. Ez olyan, mint a kórház, csak nem ingyenes.
A hévízi honvéd szanatórium mellett, a Hunguest Hotels tulajdonában, évek óta üresen álló ingatlan minden igényt kielégít egy ilyen intézmény létrehozásához.
A HM illetékes helyettes államtitkára Dr. Czermann János menekül előlünk, mint legutóbb december 3.-án Tatán, de előadásaiban elmondja, sokat tesznek annak érdekében, hogy a nyugállományú katonák kapjanak lakhatási támogatást idősek otthonához, a feltételeket, az összeget nem mondja. Nem tudom, egyáltalán van-e már példa erre a segítésre? Emellett a miniszterre hivatkozva elmondja, hogy a közeljövőben nincs idősotthon létesítési terve a tárcának. Ennek ellenére megerősítette, hogy idén Budapest, Kecskemét és Székesfehérvár helyőrségekben vásárolnak férőhelyet a civil nyugdíjas otthonokban.
Az “idő halad, a becsület fogy”. Ezt szebben fogalmazva:
Elmúlás
Rohan az idő, hervad a virtus,
Széthull az eskü, s megfakul a hit.
Hol volt kemény szó, ott most már csak suskus,
A hősök nyomán már csak por s semmi ritkít.
Sok közmondás illik erre a projektre. lassan mész tovább érsz, egy fecske nem csinál nyarat. Nem baj, hogy lassan haladunk, mert lehet, hogy rossz irányba megyünk. Lassú víz partot mos, Isten malmai lassan őrölnek, jobb későn, mint soha,.….de Pató Pált is említhetném, ej…vagy nem.
Hiába idézem Gárdonyi Géza „Öreghonvéd c. verséből: nem
„Ha öreg-honvéddel találkozol bárhol, emeld meg fiacskám szépen kalapod!”
Maximum az a válasz, hogy az öregség nem érdem, hanem állapot, a honvéd szó pedig véleményes.
Idézhetném Mark Twaint is:
” mondd ki bátran az igazat, aztán futás.”

