Palais de la Cour de Justice
Boulevard Konrad Adenauer
Kirchberg
L-2925 Luxembourg
Luxembourg
Tel: +352 4303 1
Fax: +352 4303 2600
Kapcsolat
A Bíróság az uniós jog értelmezésével foglalkozik, hogy biztosítsa annak valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazását. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat rendezi. Magánszemélyek, vállalatok és más szervezetek szintén a Bírósághoz fordulhatnak, ha jogaikat véleményük szerint egy uniós intézmény megsértette.
Összetétel
A Bíróságot uniós tagállamonként egy-egy bíró alkotja.
A Bíróság munkáját nyolc főtanácsnok segíti, akik a Bíróság eljárásait illetően véleményt adnak ki. Munkájukat nyilvánosan és pártatlanul végzik.
Az egyes bírákat és főtanácsnokokat hatéves időtartamra nevezik ki. A megbízatás meghosszabbítható. Az uniós tagállamok kormányai megállapodnak arról, hogy kit kívánnak jelölni.
Ahhoz, hogy a Bíróság kezelni tudja a nagy ügymennyiséget, és hogy a polgárok megfelelőbb jogi védelemben részesülhessenek, a magánszemélyek, vállalkozások és egyes szervezetek által indított eljárásokkal és a versenyjogi ügyekkel a Törvényszék foglalkozik.
Az EU Közszolgálati Törvényszéke az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogvitákkal foglalkozik.
Ügytípusok
A Bíróság az elé terjesztett ügyekben ítélkezik. Az öt legjellemzőbb ügytípus a következő:
- előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ilyenkor a nemzeti bíróságok kérik a Bíróságot egy uniós jogkérdés értelmezésére
- kötelezettségszegés miatti kereset – az uniós kormányok ellen az uniós jog alkalmazásának elmulasztása miatt
- megsemmisítés iránti kereset – olyan uniós jogszabályokat illetően, amelyek a kereset benyújtója szerint sértik az uniós szerződéseket vagy az alapvető jogokat
- cselekvés elmulasztása miatti kereset – uniós intézmények ellen kötelező döntéshozatal elmulasztása esetén
- közvetlen kereset – magánszemélyek, vállalkozások vagy egyéb szervezetek által uniós döntések vagy intézkedések miatt benyújtott kereset
1. Előzetes döntéshozatali eljárás
Az egyes uniós tagállamokban a nemzeti bíróságok feladata annak biztosítása, hogy az uniós jogot az adott országban megfelelően alkalmazzák. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy más-más ország bíróságai másképpen értelmezik az uniós jogot.
Ennek megakadályozását szolgálja az előzetes döntéshozatali eljárás. Ha valamely nemzeti bíróságnak kételyei vannak egy uniós jogszabály értelmezését vagy alkalmazandóságát illetően, tanácsot kérhet – egyes esetekben kell kérnie – a Bíróságtól. Ezt a tanácsot előzetes döntéshozatalnak nevezik.
2. Kötelezettségszegési eljárás
A Bizottság olyankor indít kötelezettségszegési eljárást, ha véleménye szerint egy tagállam elmulaszt eleget tenni az uniós jog szerinti kötelezettségeinek. Ilyen eljárást másik uniós tagállam is indíthat.
A Bíróság mindkét esetben megvizsgálja az állításokat, és ítéletet hoz. Ha az érintett ország valóban mulasztott, akkor köteles azonnal kiigazítani a problémát. Ha megállapítása szerint az érintett ország nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, akkor a Bíróság bírságot állapíthat meg.
3. Megsemmisítés iránti kereset
Ha egy uniós tagállam, a Tanács, a Bizottság vagy (bizonyos feltételek esetén) a Parlament álláspontja szerint egy uniós jogszabály jogellenes, akkor kérheti a Bíróságtól annak megsemmisítését.
Megsemmisítés iránti keresetet magánszemélyek is benyújthatnak, ha olyan jogszabály megsemmisítését kérik a Bíróságtól, amely őket magánszemélyként közvetlenül és hátrányosan érinti.
Ha megállapítása szerint a kérdéses jogszabályt nem megfelelően fogadták el, vagy az nem megfelelően alapul a Szerződéseken, a Bíróság a jogszabályt semmisnek és érvénytelennek nyilváníthatja.
4. Cselekvés elmulasztása miatti kereset
A Szerződés értelmében a Parlament, a Tanács és a Bizottság bizonyos körülmények esetén köteles döntést hozni. Ennek elmulasztása esetén a tagállamok, a többi uniós intézmény és (bizonyos feltételek fennállása esetén) magánszemélyek vagy vállalkozások panaszt nyújthatnak be a Bíróságon, hogy a cselekvés elmulasztását hivatalosan is rögzítsék.
Azon személyek vagy vállalkozások, akik/amelyek az EU vagy alkalmazottai valamely intézkedése vagy éppen intézkedésének hiánya miatt kárt szenvedtek, a Törvényszéknek benyújtott kereset útján kártérítést követelhetnek.
Az ügyek meghallgatása
A Bíróság elé kerülő ügyekkel egy-egy bíró és egy-egy főtanácsnok foglalkozik.
A Bíróságra benyújtott ügyeket két szakaszban dolgozzák fel: írásbeli és szóbeli szakaszban.
1. Írásbeli szakasz
Először valamennyi érintett fél írásbeli nyilatkozatot nyújt be az ügyben eljáró bírónak. A bíró ezt követően összefoglalja a nyilatkozatokat és az ügy jogi hátterét.
2. Szóbeli szakasz
A második szakaszban nyilvános meghallgatásra kerül sor. Ez az ügy bonyolultságától függően 3, 5 vagy 13 tagú bírói tanács vagy pedig az egész Bíróság előtt zajlik. A meghallgatáson az egyes feleket képviselő ügyvédek ismertetik álláspontjukat a bírákkal és a főtanácsnokkal, akik kérdéseket tehetnek fel nekik.
A főtanácsnok ezt követően véleményt ad. A bírák ezután együttesen megvitatják az ügyet, és ítéletet hoznak.
A főtanácsnok csak akkor köteles véleményt adni az ügyben, ha a Bíróság álláspontja szerint az ügy új jogkérdést vet fel. A Bíróság nem köteles a főtanácsnok véleményének megfelelően eljárni.
A Bíróság ítéleteit többségi szavazással hozza, és az ítéleteket a nyilvános meghallgatáson felolvassák. A meghallgatásokról gyakran készül videofelvétel (Europe by Satellite ).
A Törvényszéken hasonló a meghallgatásra vonatkozó eljárás, azonban itt a főtanácsnok nem ad véleményt.
Kapcsolódó weboldalak
Vélemény, hozzászólás?