"Szolidaritás Katonáinkkal"

Szerző: But Sándor 1 / 3 oldal

PETÍCIÓ a Honvéd Veterán Otthon létrehozásáért

Ha az aktív időszakot követően méltó időskorra számítasz, akkor támogatod a kezdeményezést és aláírod a honvédelmi miniszternek címzett petíciót!

Az alapítványunk által kezdeményezett, és a honvédelmi miniszter úrhoz is eljuttatott kérésünk, hogy közös gondolkodás után alakítsuk ki a honvéd veterán otthon létrehozása feltételeit. Sajnos, eddig hiába vártunk a pozitív válaszra, ezért a nyilvánosság erejével szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét a veteránok civil, és a nyugállományú katonák időskori életéről történő méltó gondoskodás szükségességére.

Tudjuk, hogy a külföldi missziókból hazatérő katonák itthon újra egészségügyi szűrésen esnek át, aminek a pszichológiai teszt is része. Ezeknél a katonáknál ugyanis gyakori az álmatlanság, a szorongás vagy a poszttraumásstressz-zavar. Sőt egyre gyakrabban fordul elő súlyos sebesülés, testi sérülés is. Az, aki feldolgozatlan lelki sérüléseket hozott haza magával, az segítséget kérhet a honvédség pszichológusaitól. Mégis voltak, akiket alkalmatlanság miatt szereltek le. Ők a civil életben próbáltak szerencsét, és lényegében kikerülnek a honvédség látóköréből. Magyarországon ugyanis nincsenek veteránintézmények, pedig ezek számtalan NATO-tagországban léteznek és működnek. A honvédség főpszichológusa már három évvel ezelőtt elismerte, hogy „ideje lenne elgondolkodni” ezen itthon is, mivel rengeteg magyar katona szolgált már külföldi missziókban.

Azt is tudjuk, hogy a legtöbb országban gondoskodnak a katonák méltó életkörülményeiről idős korban is. A Honvéd Veterán Otthon létrehozását ezért is tartjuk fontosnak! Ha egyetértesz ezzel, akkor csatlakozz a Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom valamelyik szervezetébe!

Itt írjad alá!

Felhívás

Felhívás a Magyar Honvédség aktív és szolgálaton kívüli állományához, felelős szakembereihez!

Az Európa Kontakt Buth Alapítvány az alábbi felhívással fordul a Honvédelmi Minisztérium alárendelt szervezetei minden egyes volt és jelenlegi munkatársához.

Kérjük, hogy a Honvéd Veterán Otthon létrehozásával kapcsolatos kezdeményezésünk sikerét emberi és szakmai alapon indokolva segítsék a szociális és az egészségügyi területen szolgálatot teljesítő mai és egykori bajtársak!

Közös akarattal hozzuk létre azt a multifunkciós Honvéd Veterán Otthont, amelynek kialakítása több mint húsz éve ígéret!

Minden trauma feldolgozható! És minden katona méltó az időskori gondoskodásra!

Adódik a kérdés, hogy miként lehet kezelni a poszttraumás stresszben szenvedőket?

Egyáltalán gyógyítható-e ez a betegség? Györffy Ágnes hangsúlyozza: a már kialakult betegséget sikerrel tudják kezelni a pszichoterápia változatos formáival, ahol a tünethez, az egyén állapotához, a traumatizáció jellegéhez kell, hogy igazodjon a terápia egyéni vagy csoportos formája. A betegek emellett kiegészítésként kaphatnak gyógyszeres segítséget is.

Kérjük, hogy a szakemberek álljanak a kezdeményezés mellé! Szakmai írásaikat tegyék közzé az alapítvány oldalán és minden egyéb módon segítsenek a téma fontosságát alátámasztani.

Veterán betegség, méltó öregkor

Felhívás a Magyar Honvédség aktív és szolgálaton kívüli állományához

Az Európa Kontakt Buth Alapítvány az alábbi felhívással fordul a Honvédelmi Minisztérium alárendelt szervezetei minden egyes volt és jelenlegi munkatársához.

Kérjük, hogy az úgynevezett „Honvéd Veterán Otthon” létrehozásával kapcsolatosan elindított kezdeményezésünket emberi és szakmai alapon indokolva segítsék a szociális és egészségügyi területen szolgálatot teljesítő mai és egykori bajtársak! Közös akarattal hozzuk létre azt a multifunkcionális „Honvéd Veterán Otthont”, amelynek kialakítása több mint húsz éve már ígéret!

Minden trauma feldolgozható! És minden katona méltó az időskori gondoskodásra!

Adódik a kérdés, hogy miként lehet kezelni a poszttraumás stresszben szenvedőket? Egyáltalán gyógyítható-e ez a betegség?

Györffy Ágnes hangsúlyozta:

a már kialakult betegséget sikerrel tudják kezelni a pszichoterápia változatos formáival, ahol a tünethez, az egyén állapotához, a traumatizáció jellegéhez kell, hogy igazodjon a terápia egyéni vagy csoportos formája. A betegek emellett kiegészítésként kaphatnak gyógyszeres segítséget is.

https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/poszttraumas-stressz-amikor-elakad-a-lemez.html

Kérjük, hogy a szakemberek álljanak végre a kezdeményezés mellé! Szakmai írásaikat tegyék közzé az alapítvány oldalán, és minden egyéb módon segítsenek a téma fontosságát a HM felé alátámasztani.

Miért éppen Veterán Otthon?

🇭🇺 Az alapítványunk által kezdeményezett, és a honvédelmi miniszter úrhoz is eljuttatott kérésünk, hogy közös gondolkodás után alakítsuk ki a honvéd veterán otthon létrehozásának feltételeit. Sajnos, eddig hiába vártunk a pozitív válaszra, ezért a nyilvánosság erejével szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét a veteránok civil-, és a nyugállományú katonák időskori életéről történő méltó gondoskodás szükségességére.


Tudjuk, hogy a külföldi missziókból hazatérő katonák itthon újra egészségügyi szűrésen esnek át, aminek a pszichológiai teszt is része. Ezeknél a katonáknál ugyanis gyakori az álmatlanság, a szorongás vagy a poszttraumásstressz-zavar. Sőt egyre gyakrabban fordul elő súlyos sebesülés, testi sérülés is. Az, aki feldolgozatlan lelki sérüléseket hozott haza magával, az segítséget kérhet a honvédség pszichológusaitól. Mégis voltak, akiket alkalmatlanság miatt szereltek le. Ők a civil életben próbáltak szerencsét, és lényegében kikerülnek a honvédség látóköréből. Magyarországon ugyanis nincsenek veteránintézmények, pedig ezek számtalan NATO-tagországban léteznek és működnek.

A honvédség főpszichológusa már három évvel ezelőtt elismerte, hogy:

ideje lenne elgondolkodni ezen itthon is, mivel rengeteg magyar katona szolgált már külföldi missziókban.Az afganisztáni harctéren átélt borzalmak miatt alakulhatott ki elmebetegség egy magyar katonánál, aki kést szorított egy járókelő nyakához

Az afganisztáni harctéren átélt borzalmak miatt alakulhatott ki elmebetegség egy magyar katonánál, aki kést szorított egy járókelő nyakához.


Felkérjük a Magyar Honvédség aktív és szolgálaton kívüli állománya tagjait, hogy szakmai segítséget nyújtani szíveskedjenek a veteránok rehabilitációs intézménye és a rászorulók honvéd otthona szükségességét igazolni hivatott kezdeményezéshez!


Magyarországon 40 ezer nyugállományú katona van, és azt mondják, számítanak rájuk a fiatalok megszólításában. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ezt ne csak szavakban tegyék, hanem látszódjon a valóságban is. Ehhez természetesen újra kell gondolni, és be kell indítani a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség, valamint a nyugállományú- és veterán katonák valódi érdekvédelmében érdekelt szervezetek képviselőiből álló Idősügyi Tanács, illetve az Érdekvédelmi Fórum rendszeres működését!

A Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom keretében kezdjük el a veteránok közösségének alulról történő megszervezését! Kérjük, hogy az űrlapot kitöltve jelentkezzen minden érintett, aki egyetért, és legyünk minél többen!

A magyar nemzeti haderő

🇭🇺 Hogy mitől nemzeti a haderő, azt sokan, sokféle módon vezetik le, és az aktuális honvédelmi vezetés napjainkban előszeretettel használja ezt a kifejezést.

🇭🇺 Pedig ez a kifejezés lehet csupán egy egyszerű megközelítése a NATO szövetségi erők és az adott ország (nemzeti) hadereje megkülönböztetésének.

🇭🇺 De természetesen lehet mélyebb értelemben is vizsgálni, hiszen az alábbi idézet szerint az volt a nemzeti, amelyet az összmagyarság állított ki és a vezére vezette.

A honfoglalás és a külföldi kalandozások korában a magyar nemzetnek csak egyféle hadserege, az úgynevezett nemzeti hadsereg volt. Emellé Szent István, mint tudjuk a maga speciális céljainak megvalósítására még egy külön királyi sereget szervezett, s annak keretén belül a szükséghez képest zsoldosokat is alkalmazott.* Az ekként új alapokra fektetett honvédelmi rendszeren Kálmán királyunk csupán némi célszerű módosításokat eszközölt.*

🇭🇺 Azt, hogy a Magyar Honvédség rendszerváltoztatást követő folyamatos átalakításával valami folyamatosan „nincs rendben”, azt nemcsak a megszaporodó bírálatok, polémiák és növekvő társadalmi ellenérzések mutatják, hanem erre utal James Sher amerikai kutató 2002-ben megfogalmazott – de sajnos ma is aktuális -véleménye is, amely szerint:

„a magyar haderőátalakítás mögül hiányzik a szereplők egymás iránti bizalma, és a politikai hatalom sem a lakossággal, sem a pártokkal, sem a katonákkal nem igazán akar (nem tud!) konszenzust teremteni”

https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=627#

🇭🇺 A Magyar Honvédség ezek után nehezen nevezhető nemzeti haderőnek, ugyanis a katonák jogállásáról 2024. július 01-től már nem a parlament hoz törvényt, hanem a kormány alkot rendeletet.

🇭🇺 Hogy ez helyénvaló, vagy nem, azt mindenki maga dönti el, de szerintünk a nemzeti haderő minden kérdéséről a nemzet parlamentjének kellene döntenie.

A jelenlegi magyar kormány ugyancsak felismerte, hogy erős, jól kiképzett nemzeti haderő nélkül nem garantálhatja Magyarország szabadságát, állampolgárainak biztonságát.

dr. Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkára
https://honvedelem.hu/hirek/eros-nemzeti-hadero-garantalhatja-a-szabadsagot-ma-is.html

🇭🇺 Az Orbán-kormány apránként akarta megváltoztatni a honvédek jogállásáról szóló törvényt, de aztán úgy döntött, inkább eltörli az egészet, és a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a honvédek jogállásáról. A képviselők 133 igen, 49 nem szavazattal jóváhagyták az Alaptörvény tizenharmadik módosítását a honvédek jogállásával összefüggésben, amelynek célja, hogy a tizenkettedik módosítást – amely szerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról az Orbán-kormány alkot rendeletet – átvezesse a jogrendszeren.

🇭🇺 Ennek érdekében 37 törvényt módosítottak, valamint július 1-jével hatályon kívül helyezték a honvédek jogállásáról szóló törvényt.

🇭🇺 A jövőben a vezérkari főnök is szabályozhat fontos dolgokat, pedig neki nincs is jogszabályalkotási joga. Ezentúl a vezérkari főnök utasításban szabályozhatja:

  1. az egyenruha, a katonai rendfokozati- és fegyvernemi jelzés, évfolyamjelzés, kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,
  2. a honvédek és kötelékeik egységes, a katonai fegyelmet és tartást kifejező megjelenését és mozgásformáit tartalmazó alaki szabályzatot,
  3. a fizikai alkalmasság meghatározásához szükséges mozgásformákat és azok végrehajtásának szabályait,
  4. valamint bármi mást, amit magasabb rendszabály nem tartalmaz.

Ezek eddig a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartoztak, onnan kerülnek most egy szinttel lejjebb. Az utasítás nem jogszabály, mert jogszabályt a vezérkari főnök nem alkothat, hiszen nem önálló szabályozó szerv vezetője. Ezért még a jogalkotási törvényt is kiegészítik azzal, hogy „törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a Honvéd Vezérkar főnöke, amely a honvédekre kötelező”.

🤔 🤔 🤔 Fontos kérdés most akkor, hogy a Magyar Honvédség szolgálaton kívüli állományának tagjai a „honvédek”, azaz a Magyar Honvédség tagjai lesznek e?

Felhívás az aktív és szolgálaton kívüli katonákhoz

Örömmel nyugtáztuk, hogy ezen a héten többen kitöltötték azt a felmérést, amely az úgynevezett „Honvéd Veterán Otthon” létrehozását kezdeményezi, illetve az azzal kapcsolatos igényt támasztja alá.

Alapítványunk – az Európa Kontakt Buth Alapítvány – a továbbiakban is szükségesnek tartja a legalább húsz éve napirenden lévő nyugdíjas ház létrehozásával kapcsolatos hivatalos egyeztetéseknek a Honvédelmi Minisztérium illetékesei által történő ismételt megszervezését, és a minisztérium, valamint a katonák érdekvédelmében szerepet játszó civil szervezetek, és a kezdeményezést ismét elindító alapítványunk képviselőiből álló munkacsoport létrehozását.

Ezért a nyilvánosság eszközével is élve kérjük a honvédelmi miniszter urat, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség minden egyes vezetőjét, hogy az útjára indult kezdeményezésünkre reagálva értesítsék az alapítványunkat arról, hogy ismereteik szerint – az állami vagyon kezelőjétől beszerzett adatok alapján – milyen elhagyott katonai objektumok vannak a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt birtokában, amelyek a vagyonkezelő által a Magyar Honvédségnek, valamelyik önkormányzatnak, vagy alapítványnak ingyenes használatba adhatók.

Sajnáljuk, hogy a ma még aktív utódaink számára nem igazán érdeklődésre számot tartó ezen kezdeményezés, de szeretnénk őket is emlékeztetni arra, hogy a kor előrehaladtával az aktív állapot egyszer megszűnik, és akkor ők is ugyanúgy részesei lehetnek ennek az igénynek.

Sőt arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy másokkal ellentétben alapítványunk nem támogatja az igényjogosultak „civil nyugdíjas otthonban” történő elhelyezését, ahogyan az egyik doktori értekezésben javasolt digitális nyugdíjas otthon ábrándját sem.

Az általunk javasolt multifunkciós Honvéd Veterán Otthon létrehozásával nem csak a nyugállományú katonák és családtagjaik méltó életkörülményeiről gondoskodnánk, hanem az aktívak szüleiről is, amivel mentesíteni tudnánk őket a szolgálati feladataikat zavaró családi problémák alól. Valamint helyet adnánk a ma még nem létező – de szükséges – a fizikailag és pszichikailag sérült veteránok rehabilitációs ellátását szolgáló intézménynek, illetve az adott helyőrség, vagy fegyvernem életéhez szorosan kapcsolódó katona történeti múzeumnak is.


Kérjük, hogy az igény felmérés űrlapját minél többen töltsék ki!


Hasonló elhagyott katonai objektum sok van, és csak az idő dolgozik rajtuk.

De akár az elvett honvéd üdülők is szolgálhatnák az állományról való állami gondoskodás intézményét.

Szolidaritás

Kedves Bajtársak! Barátaim!

Mindig elgondolkodtat az a lelkes csatlakozás és komment áradat, amikor valaki elindít egy új Facebook csoportot tulajdonképpen a cél megjelölése nélkül, és ennek ellenére a téma iránt fogékony emberek a saját elképzeléseik szerint lelkesednek és osztogatják régi szép emlékeiket.

Ilyenkor azon töprengek, ha ilyen sokaknak nyújtott valami szép pillanatokat, és ennyire szívéhez közeli a téma, akkor miért csak utólag, miért csak a közösségi platformokon, és miért csak az emlékeik megosztása erejével reagálnak az emberek arra, hogy valamit – amit annak idején, a két világháború között, az akkori minisztérium Jóléti Alap nevű szervezete épített a katonáknak – a megkérdezésünk nélkül tettek elérhetetlenné azok, akik erre nem kaptak felhatalmazást.

Mert az nem igazán felhatalmazás, hogy én vagyok a kormány és/vagy a miniszter ezért azt csinálok amit akarok!

Vajon hol voltunk, mikor hallottuk, hogy Nagy Márton miniszter einstandolni akarja a honvédségi ingatlanokat?

A közösségi média mindenkinek lehetőséget ad a búslakodásra, de ettől még nem változik semmi.


Hol voltunk, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter simán lemondott ezekről az ingatlanokról, sőt szerinte:

„a Magyar Honvédség nem szociális intézmény”.

Szerintem sem az. Sőt sokan hosszú időn át tapasztaltuk is ezt. De ettől még a Honvédelmi Minisztérium igenis felelős az ágazat humán erőforrása aktív és szolgálaton kívüli állománya szociális ellátásáért is.

Na, és hol voltak, hol vannak a honvédelem ügyéért lelkesen magamutogató civil szervezetek?

Miért merül ki mostanában ezen hagyományőrző tevékenység abban, hogy felnyergelik a jelen „High tech hadsereg” lovas bandériumait, vagy különböző minőségű hagyományőrző ruhában tetszelegve pálinkát isznak a miniszterelnökkel, vagy épp paroláznak a honvédelmi miniszterrel?

És persze jogosan merülhet fel bennünk szolgálaton kívüli katonákban, akiknek esküjét a haza szolgálatára még senki sem vonhatta vissza és maguk sem vontuk vissza, hogy hol vannak ilyenkor a HM által támogatott, de a mi érdekeinket védeni hivatott érdekvédelmi szervezetek?

És persze azon is elgondolkodunk mi, akik a most még aktív utódaink számára biztositottuk a jövőt, a tanulást, az előmenetelt és a szolgálatot, hogy vajon ez az aktív állomány nem szeretné megélni azt a kort, amikor szolgálaton kívüli állományba kerül?

Mindent egybevetve a „Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom” csak akkor tehet értünk, ha a generációk együttműködése kölcsönös tisztelet és bizalom alapján áll, és valóban szolidaritást vállal egymással!

CSATLAKOZZ ITT!

Honvéd Otthon igény felmérés

Az idős is tud szívéből adni,
képes szeretettel jó ember maradni!
Nincs szüksége pénzre, fényes gazdagságra,
másokra van gondja, nem saját magára.

Aranyosi Ervin

Online felmérés


Az alábbi linken is elérhető a kérdőív. Kérjük, minél többen töltsék ki, és adják tovább az ismerőseiknek is!

https://forms.gle/rRyYTNCY2d7tqERr7


A kétoldalas űrlap innen letölthető, de kérésre postázzuk is!

A letöltött űrlapot azokkal kell kitöltetni, akik nem használják az internetet. A három adatból (cím, E-mail, telefon) egy ilyenkor közelező, hogy ne érhessen bennünket az a vád, hogy valótlan adatokat készítünk!


A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum üléséről

🇭🇺 Szolidaritás katonáinkkal

  • A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum 2023. IV. negyedévi ülésén többek között szó esett az érdekegyeztetést érintő változásokról és a túlóra díjazásával kapcsolatos átmeneti szabályozás meghosszabbításáról.
  • Döntés született a 2024. évi HÉF munkatervről.
  • Tájékoztató hangzott el a magyar honvédség segélyezési és szociális támogató rendszeréről, valamint az állomány megtartására tett intézkedések értékelése illetve ehhez kapcsolódó javaslatok, fejlesztési irányok kerültek napirendre.

♥️ Minden fórum annyit ér, amennyit a felek megvalósítanak az elhangzott kérésekből és javaslatokból. Persze már az itt felvetett kérések és javaslatok is megmutatják, mire lehet majd számítani.

🪖 Nézzük csak!


„Végül de nem utolsósorban a számos információ közül rendkívül markáns támogatottsággal kiemelkedett az az igény, hogy a katonák ötvenötödik betöltött életévét követően az állomány tagja objektív feltételek fennállása esetén részesülhessen egyfajta járadékszolgáltatásban, amennyiben a továbbiakban objektív okok miatt aktív katonai szolgálata a nem biztosítható. A kutatás kapcsán Czermann helyettes államtitkár úr jelezte, hogy mindenképpen szakértői egyeztetéseket kíván folytatni e kérdésben a Honvéd Érdekképviseleti Szervezettel.”

https://www.hsz.hu/hsz-hir/hef_2023_4_nev
  1. Nem lehetne az állomány (aktív és szolgálaton kívüliek egyaránt) minden tagjával megpróbálni az egyeztetést?
  2. Nem lehetne ráébredni végre, hogy 2012-ben csúnyán mellényúlt a tárca vezetése, amikor nem tiltakozott a katonák jogainak visszamenőleges megvonása miatt?

🇭🇺 Nem újabb és újabb járadék fajtát kell kitalálni, hanem a katonák jogállásáról szóló törvényt (nem rendeletet!) kell nemzeti konszenzust teremtve a Parlamentnek elfogadnia!

Olyan törvényt kell alkotni, ami figyelembe veszi, hogy 63 évesen már nem ugyanaz a katona mint 23 évesen, de ettől még a hivatásos katona egy életre szóló esküt tett?

https://m.hvg.hu/itthon/20231120_Minden_katonat_erint_Barmikor_bevezethet_kulonos_szolgalati_rendet_a_vezerkari_fonok

A csapatlégvédelem bölcsője

KÖZLEMÉNY
🇭🇺

Nagyoroszi településen mindenki büszke a falu katonai múltjára. A település és a Légvédelmi Hagyományőrző Egyesület szeretné mindezt megörökíteni a jövő nemzedéke számára.

🪖

Nagyorosziban az első katonai szervezet – a Légvédelmi Tüzér Lőtérparancsnokság – 1950. április 15-én alakult meg, mert a háború után újjá szervezett magyar hadsereg légvédelmi tüzér fegyvereinek lövészetéhez a legalkalmasabb terepet itt találták meg: Diósjenő – Nagyoroszi – Drégelypalánk községek körzetében.

💰

Ezzel kapcsolatban jelent meg az alábbi felhívás, amelyben minden érintettet, és a katonai hagyományok valódi őrzőit arra kéri az egyesület, hogy anyagi támogatásukkal segítsék az örökség megőrzését.

🇭🇺

Az Európa Kontakt Buth Alapítvány üdvözli a kezdeményezést, és felkéri a Honvédelmi Minisztérium illetékeseit a kezdeményezés támogatására, katonai örökségünk védelme, katonai emlékeink megőrzése és hagyományaink tisztelete érdekében.

🇭🇺

Nagyoroszi nem csupán az egykori csapatlégvédelmi fegyvernem katonáinak úgynevezett „szentélye” az itt zajlott tiszthelyettes képzés, technikai átképzés, vagy nem utolsó sorban az itt végrehajtott éleslövészetek emlékei által, hanem a „célrepülést”, vagy a helikopteres kutatást végrehajtó hajózó állománynak, illetve a csapatlégvédelmi alegységek, egységek parancsnoki állományának is.

Az első magyar kézi légvédelmi rakéta indítása, 1977 februárjában Drégelypalánkon, fotó: mn7486

Ezért kérjük, hogy saját erőnkhöz mérten mindannyian támogassuk a Légvédelmi Hagyományőrző Egyesület ezen kezdeményezését!

1 / 3 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén