A Honvédmenház történetét bemutató tablókiállításra várunk mindenkit a Katonai Emlékparkba október 14. és december 8-a között.
Az ingyenesen megtekinthető tárlat bemutatja e különleges intézmény létrejöttének történetét, a majd 60 évig tartó működése alatt ott élt közel 1100 fő 48-as honvéd veterán mindennapi életét. A kiállításon látható lesz a II. világháború idején megsemmisült épületet bemutató makett is.
Megnyitó: 2024. október 14. hétfő, 15.00
A kiállítást megnyitja Albertné Görgey Zsuzsánna, a Görgey Kör elnöke. Kurátori körbevezetést tart Ress-Wimmer Zoltán történész, a Görgey Kör alelnöke.
Helyszín: Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely, fedett terasz
“Az 1848/49-iki rokkant honvédeknek hálás elismerésül a nemzet egyesei.”
Számunkra különösen fontos kiállításra invitáljuk az alapítvány tevékenységét figyelemmel kísérő embereket, mert a mi kezdeményezésünk is a Soroksári úton egykor volt Honvédmenház példájára hivatkozva lett elindítva.
Annak ellenére, hogy a Honvédelmi Minisztérium illetékesei jelenleg sem szükségesnek, sem megvalósíthatónak nem tartják a multifunkciós honvéd veterán otthon létrehozását, mi bízunk benne, hogy erről a kérdésről még lesz szakmai alapon szervezett vita, és még azt is el tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is akad egy Vidats János formátumú képviselő, vagy tehetős vállalkozó hazafi, aki a kezdeményezést felkarolja és megvalósítja.
Az alábbiakban megtalálható a kezdeményezés is. És támogatókat továbbiakban is várunk!
Ha az aktív időszakot követően méltó időskorra számítasz, akkor támogatod a kezdeményezést és aláírod a honvédelmi miniszternek címzett petíciót!
Az alapítványunk által kezdeményezett, és a honvédelmi miniszter úrhoz is eljuttatott kérésünk, hogy közös gondolkodás után alakítsuk ki a honvéd veterán otthon létrehozása feltételeit. Sajnos, eddig hiába vártunk a pozitív válaszra, ezért a nyilvánosság erejével szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét a veteránok civil, és a nyugállományú katonák időskori életéről történő méltó gondoskodás szükségességére.
Tudjuk, hogy a külföldi missziókból hazatérő katonák itthon újra egészségügyi szűrésen esnek át, aminek a pszichológiai teszt is része. Ezeknél a katonáknál ugyanis gyakori az álmatlanság, a szorongás vagy a poszttraumásstressz-zavar. Sőt egyre gyakrabban fordul elő súlyos sebesülés, testi sérülés is. Az, aki feldolgozatlan lelki sérüléseket hozott haza magával, az segítséget kérhet a honvédség pszichológusaitól. Mégis voltak, akiket alkalmatlanság miatt szereltek le. Ők a civil életben próbáltak szerencsét, és lényegében kikerülnek a honvédség látóköréből. Magyarországon ugyanis nincsenek veteránintézmények, pedig ezek számtalan NATO-tagországban léteznek és működnek. A honvédség főpszichológusa már három évvel ezelőtt elismerte, hogy „ideje lenne elgondolkodni” ezen itthon is, mivel rengeteg magyar katona szolgált már külföldi missziókban.
Azt is tudjuk, hogy a legtöbb országban gondoskodnak a katonák méltó életkörülményeiről idős korban is. A Honvéd Veterán Otthon létrehozását ezért is tartjuk fontosnak! Ha egyetértesz ezzel, akkor csatlakozz a Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom valamelyik szervezetébe!
🇭🇺 Hogy mitől nemzeti a haderő, azt sokan, sokféle módon vezetik le, és az aktuális honvédelmi vezetés napjainkban előszeretettel használja ezt a kifejezést.
🇭🇺 Pedig ez a kifejezés lehet csupán egy egyszerű megközelítése a NATO szövetségi erők és az adott ország (nemzeti) hadereje megkülönböztetésének.
🇭🇺 De természetesen lehet mélyebb értelemben is vizsgálni, hiszen az alábbi idézet szerint az volt a nemzeti, amelyet az összmagyarság állított ki és a vezére vezette.
A honfoglalás és a külföldi kalandozások korában a magyar nemzetnek csak egyféle hadserege, az úgynevezett nemzeti hadsereg volt. Emellé Szent István, mint tudjuk a maga speciális céljainak megvalósítására még egy külön királyi sereget szervezett, s annak keretén belül a szükséghez képest zsoldosokat is alkalmazott.* Az ekként új alapokra fektetett honvédelmi rendszeren Kálmán királyunk csupán némi célszerű módosításokat eszközölt.*
🇭🇺 Azt, hogy a Magyar Honvédség rendszerváltoztatást követő folyamatos átalakításával valami folyamatosan „nincs rendben”, azt nemcsak a megszaporodó bírálatok, polémiák és növekvő társadalmi ellenérzések mutatják, hanem erre utal James Sher amerikai kutató 2002-ben megfogalmazott – de sajnos ma is aktuális -véleménye is, amely szerint:
„a magyar haderőátalakítás mögül hiányzik a szereplők egymás iránti bizalma, és a politikai hatalom sem a lakossággal, sem a pártokkal, sem a katonákkal nem igazán akar (nem tud!) konszenzust teremteni”
🇭🇺 A Magyar Honvédség ezek után nehezen nevezhető nemzeti haderőnek, ugyanis a katonák jogállásáról 2024. július 01-től már nem a parlament hoz törvényt, hanem a kormány alkot rendeletet.
🇭🇺 Hogy ez helyénvaló, vagy nem, azt mindenki maga dönti el, de szerintünk a nemzeti haderő minden kérdéséről a nemzet parlamentjének kellene döntenie.
A jelenlegi magyar kormány ugyancsak felismerte, hogy erős, jól kiképzett nemzeti haderő nélkül nem garantálhatja Magyarország szabadságát, állampolgárainak biztonságát.
🇭🇺 Az Orbán-kormány apránként akarta megváltoztatni a honvédek jogállásáról szóló törvényt, de aztán úgy döntött, inkább eltörli az egészet, és a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a honvédek jogállásáról. A képviselők 133 igen, 49 nem szavazattal jóváhagyták az Alaptörvény tizenharmadik módosítását a honvédek jogállásával összefüggésben, amelynek célja, hogy a tizenkettedik módosítást – amely szerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról az Orbán-kormány alkot rendeletet – átvezesse a jogrendszeren.
🇭🇺 Ennek érdekében 37 törvényt módosítottak, valamint július 1-jével hatályon kívül helyezték a honvédek jogállásáról szóló törvényt.
🇭🇺 A jövőben a vezérkari főnök is szabályozhat fontos dolgokat, pedig neki nincs is jogszabályalkotási joga. Ezentúl a vezérkari főnök utasításban szabályozhatja:
az egyenruha, a katonai rendfokozati- és fegyvernemi jelzés, évfolyamjelzés, kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,
a honvédek és kötelékeik egységes, a katonai fegyelmet és tartást kifejező megjelenését és mozgásformáit tartalmazó alaki szabályzatot,
a fizikai alkalmasság meghatározásához szükséges mozgásformákat és azok végrehajtásának szabályait,
valamint bármi mást, amit magasabb rendszabály nem tartalmaz.
Ezek eddig a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartoztak, onnan kerülnek most egy szinttel lejjebb. Az utasítás nem jogszabály, mert jogszabályt a vezérkari főnök nem alkothat, hiszen nem önálló szabályozó szerv vezetője. Ezért még a jogalkotási törvényt is kiegészítik azzal, hogy „törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a Honvéd Vezérkar főnöke, amely a honvédekre kötelező”.
🤔 🤔 🤔 Fontos kérdés most akkor, hogy a Magyar Honvédség szolgálaton kívüli állományának tagjai a „honvédek”, azaz a Magyar Honvédség tagjai lesznek e?
Mindig elgondolkodtat az a lelkes csatlakozás és komment áradat, amikor valaki elindít egy új Facebook csoportot tulajdonképpen a cél megjelölése nélkül, és ennek ellenére a téma iránt fogékony emberek a saját elképzeléseik szerint lelkesednek és osztogatják régi szép emlékeiket.
Ilyenkor azon töprengek, ha ilyen sokaknak nyújtott valami szép pillanatokat, és ennyire szívéhez közeli a téma, akkor miért csak utólag, miért csak a közösségi platformokon, és miért csak az emlékeik megosztása erejével reagálnak az emberek arra, hogy valamit – amit annak idején, a két világháború között, az akkori minisztérium Jóléti Alap nevű szervezete épített a katonáknak – a megkérdezésünk nélkül tettek elérhetetlenné azok, akik erre nem kaptak felhatalmazást.
Mert az nem igazán felhatalmazás, hogy én vagyok a kormány és/vagy a miniszter ezért azt csinálok amit akarok!
Vajon hol voltunk, mikor hallottuk, hogy Nagy Márton miniszter einstandolni akarja a honvédségi ingatlanokat?
Hol voltunk, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter simán lemondott ezekről az ingatlanokról, sőt szerinte:
„a Magyar Honvédség nem szociális intézmény”.
Szerintem sem az. Sőt sokan hosszú időn át tapasztaltuk is ezt. De ettől még a Honvédelmi Minisztérium igenis felelős az ágazat humán erőforrása aktív és szolgálaton kívüli állománya szociális ellátásáért is.
Na, és hol voltak, hol vannak a honvédelem ügyéért lelkesen magamutogató civil szervezetek?
És persze jogosan merülhet fel bennünk szolgálaton kívüli katonákban, akiknek esküjét a haza szolgálatára még senki sem vonhatta vissza és maguk sem vontuk vissza, hogy hol vannak ilyenkor a HM által támogatott, de a mi érdekeinket védeni hivatott érdekvédelmi szervezetek?
És persze azon is elgondolkodunk mi, akik a most még aktív utódaink számára biztositottuk a jövőt, a tanulást, az előmenetelt és a szolgálatot, hogy vajon ez az aktív állomány nem szeretné megélni azt a kort, amikor szolgálaton kívüli állományba kerül?
Mindent egybevetve a „Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom” csak akkor tehet értünk, ha a generációk együttműködése kölcsönös tisztelet és bizalom alapján áll, és valóban szolidaritást vállal egymással!
Tudjuk, hogy több mint húsz éve napirenden van ez a kérdés, hol előjön, hol eltűnik. Célunk, hogy a szavakat végre tettekre váltva, a katonai pályát élethivatásul választók, valamint a Magyar Honvédség állományában dolgozók, aktív pályafutásuk végeztével, bizonyos élethelyzetek esetén lehetőséget kapjanak életük méltó folytatására egy minden igényt kielégítő honvédségi „Honvéd Veterán Otthonban”.
Ennek érdekében, első lépésként felmérést végzünk az – alábbi linken jelentkező – együttműködők és segítők részvételével a „Honvéd Veterán Otthon” létrehozását támogatók számáról és valós igényeiről, annak érdekében, hogy kezdeményezésünket adatokkal is alá támasztva – az együttműködésre kész szervezetekkel közösen – terjeszthessük a honvédelmi vezetés elé.
Kérjük, hogy a kezdeményezést bármely módon segíteni szándékozó természetes személyek és szervezetek az alábbi linken elérhető űrlapot kitöltve csatlakozzanak a kezdeményezéshez!
Felkérjük a honvédelmi ágazathoz kötődő civil- és nyugdíjas szervezeteket (klubokat), valamint az egyes támogató személyeket, – akik vállalják, hogy aktívan részt vesznek a várhatóan nem egyszerű feladat megvalósításában – hogy tegyék lehetővé a felmérés űrlapjának kitöltését az érintettek számára minden mai és egykor volt helyőrségben!
Kérjük, segítsenek a személyes találkozók, fórumok megszervezésében, illetve maguk is juttassák el hozzájuk az online és a papír alapú kérdőívet egyaránt!
A kérdőív online kitöltése a „KÉRDŐÍV” linkre kattintva azonnal elvégezhető. Kérjük, aki rendelkezik internet hozzáféréssel, az töltse ki a kérdőívet!
Hogyan segíthetnek?
A segíteni jelentkezett személyek és szervezetek az alábbiak szerint tudnak segíteni és közreműködni a felmérésben.
Helyet és érdeklődőket biztosítanak a helyszíni fórumok megtartásához.
Feladatot vállalnak a „Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom” országos szervezeti kereteinek kialakítása során.
Ismeretségi körükben, vagy adott településen, illetve a szervezetek klubnapjai alkalmával személyesen kérik az érintettek válaszait, melyeket azonnal rögzítenek a saját számítógépükön, laptopjukon, okostelefonjukon megnyitott kérdőíven.
Az adott településen a potenciális érintetteknek a személyes felkeresésével, illetve a szervezetek klubnapjai alkalmával átadják a papíralapú felmérő űrlapot, majd később összegyűjtik azokat. Az így összegyűjtött kérdőívek adatait vagy személyesen feltöltik az online űrlapra, vagy eljuttatják személyesen a mozgalom helyi, vagy megyei koordinátorához.
A kinyomtatott papíralapú kérdőívet hamarosan eljuttatjuk azokhoz, akik részt vesznek a felmérés gyűjtésében és kérik. A papíralapú, 7 oldalas kérdőívet az alábbi linkre kattintva lehet letölteni és eljuttatni az érintettekhez.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy hosszú út vezet el a célig, és addig még rengeteg vitás kérdést fogunk megbeszélni, de a mi első számú – de nem kőbe vésett – javaslatunk az, hogy a Nagyorosziban található volt laktanyát lehetne talán még mindig a leghatékonyabban átalakítani egy minden igényt kielégítő Honvéd Otthonná.
♥️ Segítséget szeretnénk kérni azoktól, akik naprakész információkkal rendelkeznek arról, hogy jelenleg kinek a tulajdonában és kezelésében rohad szét és megy tönkre a Magyar Honvédség használaton kívüli ingatlanjainak javarésze, miközben jól kihasználható és kihasznált, népszerű objektumokat ad el a kormány máról honlapra!
Konkrétan leginkább az alábbi ingatlan érdekel, de más objektumok is szóba jöhetnek. A fontos információkat az eukontakt.com@gmail.com E-mail címre várjuk!
🇭🇺 A ma illetékes honvédelmi miniszter szerint a Magyar Honvédség nem szociális intézmény. Ezt sem mi, sem egyetlen nyugállományú katonatársunk sem gondolta soha, de ettől még a Honvédelmi Minisztérium köteles gondoskodni az egykori állományának, sőt a mai veteránok rászoruló tagjainak szociális és rekreációs jogos igényének a kielégítéséről!
Már harminc éve annak, hogy felmerült az arra igényt tartó, valamint az egészségügyi, vagy szociális okokból rászoruló állomány és özvegyei részére a NATO egyes tagállamai, de főleg az amerikai veteránok és nyugállományú katonák számára biztosított feltételeknek megfelelő, vagy hasonló Honvéd Veterán Otthon minisztériumi támogatással történő létrehozása.
Nagy csend, hatalmas igény, ígéret és újabb csend. Így telt el 30 év. 😪
♥️ A Nógrád megyei Nagyorosziban települt 5. Légvédelmi Rakétaezredet már 2004-ben felszámolták, és a település önkormányzata ettől kezdődően folyamatosan jelezte igényét a 40 hektáros lőtérre, és a konyhával, ebédlővel, hálókkal felszerelt, és épp a bezárása előtt felújított laktanyára.😪
Sajnos, már 15 éve annak is hogy Nagyoroszi önkormányzata végül úgy döntött, nem tesz további lépéseket azért, hogy megszerezze a 2004-ben bezárt laktanyát, mert addigi intézkedései eredménytelenek voltak, tárgyalási pozíciója pedig bizonytalan. Erről itt olvashatunk!
A honvédelmi tárca akkor már négy éve havi egymillió forintért őríztette az ingatlanokat.
🇭🇺 2024. lehet az az év, amikor a katonák érdekvédelmének szervezeti átalakulása zajlik, hogy ismét napirendre vegyük a HM támogatását élvező Honvéd Veterán Otthon létrehozásának kérdését!
🇭🇺 Mindenkinek a segítő közreműködését szeretnénk kérni az első lépésként az igény ismételt felmérése elvégzéséhez, majd a Honvédelmi Minisztériummal elindítani tervezett egyeztetéshez!
🇭🇺 Az előzetes tájékozódás alapján igény van rá! Tehát csak rajtunk múlik, hogy összefogással, közösen megcsináljuk!
AZ „ÜLLŐI ÚTI KATONAI EMLÉKJEL” A FŐVÁROS ÉS KATONANEMZEDÉKÜNK LEGÚJABB EMLÉKMŰVE
A Budapest, Üllői út 133-135. szám alatti katonai objektum 2008-ban történt lerombolása, és az eltelt 14 esztendő „általános semmittevése” után, az ebben az intézményben valaha iskolapadokat koptató tisztjelöltek kis csoportja elhatározta: kezdeményezi egy a laktanyát, a honvéd gyalogezredet, és a katonai tanintézeteket is megörökítő emlékjel létrehozását, amely megőrzi és tovább viszi 110 év örökségét.
Az impozáns MVM sportcsarnok közvetlen közelében, egy szépen füvesített részen olyan hely- és katonatörténeti emlékhely létesítése volt a célunk, amelyet nemcsak az érintettek, hanem napjaink és a jövő katonái, ugyanakkor a lakosok is magukénak érezhetnek, s mindenki számára vállalható történelmi értékű lesz.
Mottónak gróf Széchenyi István gondolatait választottuk:
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”.
Az elhatározás megvalósítása érdekében, 2022 márciusában írtunk levelet a honvédelmi miniszternek, megfogalmaztunk egy petíciót, s mindemellett „Az Üllői úti katonai emlékhelyért” névvel hoztunk létre egy közösségi oldalt is. Az első minisztériumi egyeztetésen – 2022 áprilisában – született megállapodás arról, hogy az elképzelésünk megalapozott, létjogosultsága van egy ilyen jellegű-tartalmú emlékműnek. Beindult a tervezés, az egyeztetések sora, miközben partneri kapcsolatokat is kerestünk. Mivel célunk eléréséhez egy vadonatúj alapítvány létrehozása rendkívül időigényes lett volna, a jogszerű működés érdekében csoportunk örömmel csatlakozott a 2010-es évek eleje óta már létező-működő Európa Kontakt Buth alapítványhoz. A módosított dokumentumokat az illetékes bíróság elfogadta, nyilvántartásba vette. Elkészülhetett az emlékhely létesítés projektterve, elvi forgatókönyve, és a kapcsolódó szabályzatok is. Az alapítványi keretek közötti működés teremtett lehetőséget arra, hogy jogszerűen gyűjtsünk támogatásokat, és az „Üllői úti projekt” befejezése után, ezen keresztül nyíljon lehetőség egyrészt az utógondozásra, másrészt a „Szolidaritás katonáinkkal” mozgalom projektjeinek támogatására is.
A végső forma kialakításához sikerült Kincsesbánya környékén egy nagyobb és két kisebb, ún. „tatárkövet” találnunk, amelyek a szobrászművész szerint tökéletesen alkalmasak, kemények, időtállóak voltak, s a megmunkálásuk után, a látványukkal művészeti szempontból is megfeleltek egy méltó katonai emlékhely létesítés elképzelésének. Nem volt könnyű, de sikerült megoldanunk, hogy megfeleljünk egyrészt a társadalmi-politikai helyzetnek, másrészt a történelmi tényeknek, a szakmai, művészeti, nyelvhelyességi, jogi, s nem utolsó sorban az anyagi lehetőségeinknek is. A javaslat elfogadása után a szobrászművész elkészítette az 1:5 méretarányú makettet. A 2022 októberében indult adomány gyűjtés 2023 közepére már több, mint nyolcmillió forintot eredményezett. Ekkora összeg már elegendő volt ahhoz, hogy az álmunkat megvalósíthassuk. A munkát a Móron élő szobrász házaspár, Nagy Edit és Pintér Balázs nagy lelkesedéssel vállalta. Három követ szállítottunk a művészek telephelyére.
A megálmodott, és valamennyi érintett részéről elfogadott emlékmű kompozíció bronz domborművei közül a „Ferencz József laktanya, a főbejáratával” emlékeztet a kezdetekre, de ugyanígy – később így hívták – a „Petőfi kapu” is a népligeti futóedzésekre, a laktanya „önszorgalomból” történő elhagyási lehetőségére is. Az első gyalogezred sapkajelvényén látható, legendás „SZISZI”, azaz Erzsébet királyné bronzmellképe pedig a történelmi múlt tiszteletére, a gyalogezred zászlóanyjára emlékeztet. Az 1950-ben épült új, „kétágyús laktanya” hatvanegy évig volt a katonai felső- és középfokú oktatás otthona. Ez a bronz dombormű katonai és polgári tantárgyakra, államvizsgákra, parlament előtti tiszti fogadalmakra is emlékeztet, s arra, hogy avatás után, hivatásos katonaként egész életünket a haza fegyveres szolgálatára fordítjuk, katonazenészeink pedig magas művészi szinten biztosítják a katonai és egyéb rendezvényeket. A jobb oldali kis kő emlékeztet a zenész tiszthelyettes képzésre, a baloldali kis kő pedig tisztelgés a mindenkori magyar katona előtt.
Több, mint egy éves, folyamatos munka után a kezdeményezésünk finisébe ért. Az avatási ünnepségen – 2023. szeptember tizenötödikén, 11 órakor –, gyönyörű időben, verőfényes napsütésben, katonai tiszteletadás mellett hullhatott le a lepel, hogy e pillanattól kezdve egy méltó katonai emlékhely őrizze és vigye tovább 110 év katonatörténeti emlékét. Az álmunk megvalósult! Az emlékmű kompozíció 591 természetes és 9 jogi személy anyagi támogatásának eredménye. Nagy tisztelet és köszönet valamennyi támogatónak!
Meghatottan, örömmel nyugtáztuk, hogy a jelen és jövő katonáinak történő jelképes átadással biztosított a katonai felső- és középfokú oktatás történelmének megőrzése, az örökség továbbvitele. Az avatási ünnepség lefolyása, az érdeklődők nagy száma, a koszorúk, a könnyeiket törlő idősebb és fiatalabb hölgyek és férfiak látványa is igazolta, hogy elértük célunkat, tiszta lelkiismerettel vállalhatjuk, hogy közös akarattal, összefogással, sokak támogatásával MEGCSINÁLTUK!
A kezdeményezők nevében:
Dogossy Károly nyá. alezredes a kuratórium tagja
Horváth Miklós nyá. őrnagy a felügyelőbizottság tagja
🇭🇺 Hosszú, és vitáktól sem mentes egyeztetést követően a kitűzött cél érdekében általunk megkötött, szerintem jó kompromisszum eredménye, hogy az emlékhely létrehozásának ügye végre a gyakorlati megvalósítás szakaszába léphet.
Tudom, sokan lesznek, akik nem örülnek ennek, de azokat, akik az emlékhely megvalósítását valóban támogatják, arra kérem, hogy örüljenek együtt velünk az alábbi hírnek!
„Tájékoztatom, hogy a honvédelmi tárca hozzájárul, hogy az Üllői úti domborművön a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendelkezésre bocsájtott fényképe, valamint az utolsó levélben javasolt „A TISZTKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI 1947 – 2008” szövegfelirat megjelenítésre kerüljön.”
Az Üllői úti katonai emlékhelyért Facebook csoportban minden aktuális információ megtalálható!
Hiába mondtuk el már nagyon sokszor a sajnos egy éve húzódó kezdeményezés megvalósítása ideje alatt, hogy ez a kezdeményezés már a kezdetektől az Üllői úton egykor volt laktanya és a benne működött katonai szervezetek teljes 110 évének kíván emléket állítani. Teszi ezt annak ellenére is, hogy a kezdeményezést elindítók zöme zalkás volt.
Éppen ezért a honvédelem ügyét valóban fontosnak tartó, és a Magyar Honvédség 175 éves katonai hagyományait hitelesen őrizni hivatott szervezeteknek és személyeknek ismét figyelmébe ajánljuk a már közzétett műleírást és látványtervet.
Azon látható az adott területen egykor volt katonai objektum teljes 110 éves katona- és építész történeti emlékének méltó, és történelmileg hiteles megőrzésének szándéka.
Sőt a 175. éves Magyar Honvédség katonái előtti tisztelgés is.
Az emlékkő-kompozíció álló, faragott tatárkövén elhelyezett három, bronzból készült dombormű emléket állít magának az 1898-ban átadott laktanyának, a benne elhelyezett egyes honvédeknek, és a háború utáni magyar tisztképzés itteni intézményeinek.
A kezdeményezést elindítók és azt erkölcsileg és anyagilag is támogatók természetes igénye, hogy a tisztképzésnek emléket állító domborművön a legismertebb és meghatározó tiszti iskolák (Egyesített Tiszti Iskola, Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola) név szerint is említésre kerüljenek.
Aki ezt bármilyen (sem jogilag, sem történelmi tényeket tekintve nem alátámasztható) okból meg kívánja akadályozni, az a kezdeményezést elindítók és támogatóik szerint nem igazán tiszteli a magyar katonai hagyományokat, és a 175 éves Magyar Honvédség történetének hamis képét kívánja az utókornak átadni.
A kezdeményezés viszont azért indult, hogy 15 év eltelte után végre legalább egy emlékhely álljon az egykor volt laktanya és tisztképző intézmények helyén. A kezdeményezés célja a megemlékezések lehetővé tétele és az örökség megőrzése az utókornak.
Ennél fogva a kezdeményezést elindítók kompromisszum készségét bizonyítva az emlékkő-kompozíció harmadik domborműve, amely a tiszti iskolák ágyús főbejáratát ábrázolja, az alábbi szöveget tartalmazza.
