Ha az aktív időszakot követően méltó időskorra számítasz, akkor támogatod a kezdeményezést és aláírod a honvédelmi miniszternek címzett petíciót!
Az alapítványunk által kezdeményezett, és a honvédelmi miniszter úrhoz is eljuttatott kérésünk, hogy közös gondolkodás után alakítsuk ki a honvéd veterán otthon létrehozása feltételeit. Sajnos, eddig hiába vártunk a pozitív válaszra, ezért a nyilvánosság erejével szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét a veteránok civil, és a nyugállományú katonák időskori életéről történő méltó gondoskodás szükségességére.
Tudjuk, hogy a külföldi missziókból hazatérő katonák itthon újra egészségügyi szűrésen esnek át, aminek a pszichológiai teszt is része. Ezeknél a katonáknál ugyanis gyakori az álmatlanság, a szorongás vagy a poszttraumásstressz-zavar. Sőt egyre gyakrabban fordul elő súlyos sebesülés, testi sérülés is. Az, aki feldolgozatlan lelki sérüléseket hozott haza magával, az segítséget kérhet a honvédség pszichológusaitól. Mégis voltak, akiket alkalmatlanság miatt szereltek le. Ők a civil életben próbáltak szerencsét, és lényegében kikerülnek a honvédség látóköréből. Magyarországon ugyanis nincsenek veteránintézmények, pedig ezek számtalan NATO-tagországban léteznek és működnek. A honvédség főpszichológusa már három évvel ezelőtt elismerte, hogy „ideje lenne elgondolkodni” ezen itthon is, mivel rengeteg magyar katona szolgált már külföldi missziókban.
Azt is tudjuk, hogy a legtöbb országban gondoskodnak a katonák méltó életkörülményeiről idős korban is. A Honvéd Veterán Otthon létrehozását ezért is tartjuk fontosnak! Ha egyetértesz ezzel, akkor csatlakozz a Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom valamelyik szervezetébe!
Mindig elgondolkodtat az a lelkes csatlakozás és komment áradat, amikor valaki elindít egy új Facebook csoportot tulajdonképpen a cél megjelölése nélkül, és ennek ellenére a téma iránt fogékony emberek a saját elképzeléseik szerint lelkesednek és osztogatják régi szép emlékeiket.
Ilyenkor azon töprengek, ha ilyen sokaknak nyújtott valami szép pillanatokat, és ennyire szívéhez közeli a téma, akkor miért csak utólag, miért csak a közösségi platformokon, és miért csak az emlékeik megosztása erejével reagálnak az emberek arra, hogy valamit – amit annak idején, a két világháború között, az akkori minisztérium Jóléti Alap nevű szervezete épített a katonáknak – a megkérdezésünk nélkül tettek elérhetetlenné azok, akik erre nem kaptak felhatalmazást.
Mert az nem igazán felhatalmazás, hogy én vagyok a kormány és/vagy a miniszter ezért azt csinálok amit akarok!
Vajon hol voltunk, mikor hallottuk, hogy Nagy Márton miniszter einstandolni akarja a honvédségi ingatlanokat?
Hol voltunk, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter simán lemondott ezekről az ingatlanokról, sőt szerinte:
„a Magyar Honvédség nem szociális intézmény”.
Szerintem sem az. Sőt sokan hosszú időn át tapasztaltuk is ezt. De ettől még a Honvédelmi Minisztérium igenis felelős az ágazat humán erőforrása aktív és szolgálaton kívüli állománya szociális ellátásáért is.
Na, és hol voltak, hol vannak a honvédelem ügyéért lelkesen magamutogató civil szervezetek?
És persze jogosan merülhet fel bennünk szolgálaton kívüli katonákban, akiknek esküjét a haza szolgálatára még senki sem vonhatta vissza és maguk sem vontuk vissza, hogy hol vannak ilyenkor a HM által támogatott, de a mi érdekeinket védeni hivatott érdekvédelmi szervezetek?
És persze azon is elgondolkodunk mi, akik a most még aktív utódaink számára biztositottuk a jövőt, a tanulást, az előmenetelt és a szolgálatot, hogy vajon ez az aktív állomány nem szeretné megélni azt a kort, amikor szolgálaton kívüli állományba kerül?
Mindent egybevetve a „Szolidaritás Katonáinkkal Mozgalom” csak akkor tehet értünk, ha a generációk együttműködése kölcsönös tisztelet és bizalom alapján áll, és valóban szolidaritást vállal egymással!
Back view of a courageous young soldier walking towards his house with his luggage. American serviceman coming back home after serving his country in the military.
Mennyire nehéz bejutni, milyen árakkal számolhatunk?
Mit nyújt egy magán idősek otthona, mennyibe kerül, és mennyit kell félretennünk, ha nyugdíjunk kiegészítését és időskori, magas színvonalú ellátásunkat is szeretnénk biztosítani?
Az évek múlásával egyre többször fordul meg a fejünkben, hogy mi lesz velünk, hogyan fogunk élni időskorunkban. Talán a környezetünkben is látunk olyan példákat, amelyeket mindenképpen szeretnénk elkerülni, és ami mindannyiunk számára a legfontosabb, ha nyugdíjas éveinkre gondolunk, az egyetlen szóban foglalható össze: méltóság.
Szeretnénk, ha méltósággal viselhetnénk idősödésünket, ha nem terhelnénk majd családunkat hajlottabb korunk okozta problémáinkkal. Ha biztosítva lenne, hogy bármilyen egészségügyi gonddal kell is szembenéznünk, az nem a gyermekeink, hozzátartozóink terhére történne, nem az ő ápolásukra, illetve anyagi gondoskodásukra szorulnánk.
Akár már most is érzékeljük, hogy nem megy minden úgy, mint fiatalabb korunkban, de egy-egy sérülés is megmutathatja számunkra, hogy milyen kiszolgáltatott is tud lenni az ember, ha nem tökéletes az egészsége. Egy csonttörés vagy csak egy derékbecsípődés esetén is kénytelen vagyunk igénybe venni a velünk együtt élők segítségét. Ez most még csak időszakos kellemetlenség, egy szép kort elért embernek akár a mindennapjait jelentheti.
Ideális lenne, ha ezeket a mindennapokat szakértő személyzet segítené, és nem a családunk vállára nehezedne a feladat. De még egészségügyi problémák nélkül is lelkileg építőbb, mentálisan kielégítőbb lenne, ha idős napjainkat társaságban, programokkal, beszélgetésekkel tölthetnénk, és magányérzetünk enyhítését sem csupán a gyerekek, unokák látogatásaitól remélnénk.
Csakhogy az erre alkalmas keretet nyújtó idősotthonok hallatán megborzongunk, hiszen nem a legpozitívabb kép él bennünk. Túlterhelt, sokszor türelmetlen személyzet, elárvult, problémákkal küszködő nénik és bácsik, szegényes társalgók, kopottas szobák rémlenek fel előttünk.
Ám ma már léteznek egészen másfajta idősotthonok is: ezek az úgynevezett nyugdíjasházak, nyugdíjasotthonok, amelyek olyanok, akár egy lakópark vagy egy hotel. Az idősek saját lakrészben, magánlakásokban élnek, a takarítással, mosással, főzéssel nem kell fáradniuk. Számos szórakozási, kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésükre, kirándulások, kulturális programok színesítik mindennapjaikat.
Egy ilyen megoldás már kifejezetten vonzó lehet számunkra, hiszen ellátásunk, ápolásunk is biztosítva lenne, miközben magas színvonalú élettérben és kielégítő társaságban tölthetnénk idős napjainkat.
De vajon mennyibe kerül mindez, és hogyan lehet bejutni egy ilyen magán nyugdíjasotthonba?
Mennyivel nyújt többet egy magán nyugdíjasház, és hogyan érhetjük el, hogy egy ilyen otthon lakói lehessünk idős korunkban?
Milyen lehetőségeink vannak az állami vagy egyházi intézményekben, milyen feltételekkel kerülhetünk be, mennyit kell fizetni havonta, és mit kapunk a pénzünkért?
Miért Válassza Közösségünket Columbia Kerületének Szívében?
Oázis Egy Dinamikus Város Közepén
Az AFRH-W Washington DC, egy nyüzsgő metropolisz szívében található, gyönyörű terepeken, amelyek meleg, vidéki környezetet biztosítanak. Fenséges fák, gyönyörű kilátások, nyugodt vadvilág és történelmi tereptárgyak bővelkednek ezen a szentélyen. A közösség a város második legmagasabb pontján nyugszik, így itt a leghidegebb nyári hőmérséklet és mérsékelt tél, valamint lenyűgöző kilátás nyílik a Washingtoni emlékműre (és tűzijátékokra), az Egyesült Államok Capitoliumára, a Washingtoni Nemzeti Katedrálisra és a Bazilikára. Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Kegyhely.
A helyszínen annyi a tennivaló!. Van saját színházunk, ahová egész évben filmeket és szórakoztató műsorokat is behozunk. Élvezheti az ütéseket és a tartalékokat bowlingközpontunkban, megnyújthatja izmait edzésóráinkon, 8-labdát kereshet a sarokzsebben valamelyik poolversenyünkön, vagy kiszállhat a szabadba és golfozhat a 9-es tornákon. lyukas pálya, vagy játssz pácléd a társaiddal!
Még egy nagyszerű ötlet? Ismerkedjen meg Washington rejtett gyöngyszemével, amely az oldalunkon található: Lincoln elnök háza, amely a washingtoni közösség legkorábbi lakóhelye volt, és Lincoln nyári otthonaként szolgált elnöksége alatt.
Nagyszerű Látnivalók A Környéken
El akar menni egy napra? Csak pár percre van a metrótól, a buszjáratoktól, a Fehér Háztól, műemlékektől, színházaktól, múzeumoktól, professzionális sportoktól és még sok mástól!
Az élet lenyűgöző a történelmi Washingtonban. Végtelen ötletek vannak a vidám napokhoz és éjszakákhoz!
Napos kirándulásokat szervezünk a különböző Smithsonian múzeumokba, labdajátékokat játszunk a Nationals Parkban, és bejárjuk a nagyszerű történelmi helyeket. Megnézzük a Kennedy Center, az Arena Stage és a Shakespeare Színház előadásait, hogy néhányat említsünk a kerület számos művészeti helyszíne közül.
Összességében A DC-Ben Mindenkinek Van Valami Szórakoztató!
Füstmentes!
Az AFRH washingtoni közössége dohányzásmentes. A dohányzás egyik épületben vagy lakóhelyiségben sem megengedett. A szabadban kijelölt dohányzóhelyek vannak kialakítva.
Az Amerikai Katonai Veteránokról Való Gondoskodás Hosszú Öröksége
Az Öreg Katonák Otthona mindig is a besorozott csapataink szentélye volt!
„Ha van valaki, aki megérdemli, hogy sima és kellemes legyen az útja , az az öreg katona , aki valaha is kész volt életét feláldozni hazája védelmében.”
– Scott Tábornok, Az AFRH Alapítója (1786-1866)
Az Egyesült Államok Katonai Otthonát 1851-ben engedélyezte a Kongresszus. 1827-ben, miközben a philadelphiai haditengerészeti menedékház épült, James Barbour hadügyminiszter azt javasolta, hogy a katonák számára építsenek egy Army Asylumot. Az elkövetkező húsz évben olyan emberek, mint Robert Anderson őrnagy (a Fort Sumter hírnevéből) népszerűsítették a nyugdíjas katonák otthonának ötletét, sikertelenül. A probléma egy katonaotthon finanszírozási rendszerének kidolgozása volt, amely nem jár közpénzek kiadásával. 1846-ban Anderson őrnagy levelet írt az aktív hadsereg összes ezredének, és tájékoztatást kért a Courts Martialtól a bírságokról és elkobzásokról. Válaszokat kapott az ezredek körülbelül felétől, hozzáadta az akkor aktív szolgálatot teljesítő 9438 besorozott katonától kapott havi húsz centet a kórházi alapra, és mindkét forrásból származó éves bevételt 42 642 dollárra tudta becsülni, amiről kiderült, hogy az alacsony oldal. „Kiszámította az egyes tagok éves költségét, felhasználva a hadsereg abban az évben 15,36 dolláros ruházati juttatását, és az egyéves adag éves költségét, az uralkodó napi tíz centes árfolyamon, hogy megkapja az egyes tagok éves költségét ezekért a költségekért. két tétel 51,86 dollár értékben.” Arra is volt gondja, hogy öt különböző keleti parti elmegyógyintézetben és öt különböző keleti parti szegényházban éves fogvatartotti költségeket szerezzen be, amiről úgy számolt, hogy 43,80 dollár volt fogvatartottonként, és elküldte az eredményeket a tiszt számos aláírt petíciójával együtt. Hadtest, miközben a hadsereg elindult Mexikóba. A Kongresszus megjegyezte, hogy „nem kér semmilyen hozzájárulást a kincstártól”.
1847. szeptember 14-én Winfield Scott tábornok megkapta Mexikóváros feladását, és 150 000 dollár arany „hozzájárulást” fogadott el a mexikóvárosi atyáktól „fosztás helyett”. Scott tábornok ennek egy részét cipőkre és takarókra költötte csapatai számára. A fennmaradó 118 791,19 dollárt egy New York-i bankban helyezte el „hadsereg menedékjogáért” felirattal. Ez az akció felháborította a hadügyminisztert: lopással vádolta Scott tábornokot. 58. cikke szerint, de Scott nem volt hajlandó átadni a pénzt a kincstárnak, és végül nyert.
Az új otthon helyéül a prominens Riggs család tulajdonában lévő rusztikus vidéki házikót vásárolták meg. Ez a nyaraló magasan egy szellős domb tetején állt, és több száz hektárnyi mezőgazdasági területre nézett az akkori Washington vidéki részén. Az Öreg Katonák Otthona egyetlen „fogvatartottal” kezdődött. Nemsokára újabb katona költözött be, és kinőtték azt a házikót. Így egy nagyobb „Scott” kollégium épült.
Abraham Lincoln elnök szeretett ellátogatni a Solders’ Home-ba, ahogy az előtte lévő elnökök is. Miután megnőtt, kérte, hogy a nyaralóházat nyaralóként használhassa, hogy elkerülje a DC páratartalmát és politikai nyomását. Mindent összevetve Lincoln elnökségének egynegyedét a házban töltötte, beleértve azokat a hónapokat is, amikor az Emancipation Proklamációt írta.
A fogvatartottaktól azt várták, hogy dolgozzanak, hogy kiérdemeljék a tartásukat. A Katonaotthonnak volt egy 300 hektáros tehenészete, így a fogvatartottak élelmet termelhettek, és önellátóak maradhattak. A 20. században az Otthon az idővel együtt fejlődött, amikor a hangsúly a munkáról a szabadidőre helyeződött át. Ahogy a katonaság fejlődött, a Katonák Otthona továbbra is beengedett repülőket – és nőket. A tehénlegelőkből kilenclyukú golfpálya és lakókertek lettek.
Ma az eredeti házikót pompásan felújították, mint Lincoln elnök nyaralóházát, amely nemzeti nevezetesség. A Scottot átkeresztelték Sherman épületnek, és az AFRH ügynökség munkatársainak irodájaként szolgál. A 2013-ban megnyílt új Scott Building a modern nyugdíjas élet és egészségügy mintája. Manapság a lakosok katonai emléktárgyakat és eredeti műalkotásokat helyeznek el a folyosókon.
[Forrás: Goode, Paul R., ezredes USA Ret., kormányzóhelyettes, Egyesült Államok Katonai Otthona, „The United States Soldiers’ Home”, 1956]
♥️ Segítséget szeretnénk kérni azoktól, akik naprakész információkkal rendelkeznek arról, hogy jelenleg kinek a tulajdonában és kezelésében rohad szét és megy tönkre a Magyar Honvédség használaton kívüli ingatlanjainak javarésze, miközben jól kihasználható és kihasznált, népszerű objektumokat ad el a kormány máról honlapra!
Konkrétan leginkább az alábbi ingatlan érdekel, de más objektumok is szóba jöhetnek. A fontos információkat az eukontakt.com@gmail.com E-mail címre várjuk!
🇭🇺 A ma illetékes honvédelmi miniszter szerint a Magyar Honvédség nem szociális intézmény. Ezt sem mi, sem egyetlen nyugállományú katonatársunk sem gondolta soha, de ettől még a Honvédelmi Minisztérium köteles gondoskodni az egykori állományának, sőt a mai veteránok rászoruló tagjainak szociális és rekreációs jogos igényének a kielégítéséről!
Már harminc éve annak, hogy felmerült az arra igényt tartó, valamint az egészségügyi, vagy szociális okokból rászoruló állomány és özvegyei részére a NATO egyes tagállamai, de főleg az amerikai veteránok és nyugállományú katonák számára biztosított feltételeknek megfelelő, vagy hasonló Honvéd Veterán Otthon minisztériumi támogatással történő létrehozása.
Nagy csend, hatalmas igény, ígéret és újabb csend. Így telt el 30 év. 😪
♥️ A Nógrád megyei Nagyorosziban települt 5. Légvédelmi Rakétaezredet már 2004-ben felszámolták, és a település önkormányzata ettől kezdődően folyamatosan jelezte igényét a 40 hektáros lőtérre, és a konyhával, ebédlővel, hálókkal felszerelt, és épp a bezárása előtt felújított laktanyára.😪
Sajnos, már 15 éve annak is hogy Nagyoroszi önkormányzata végül úgy döntött, nem tesz további lépéseket azért, hogy megszerezze a 2004-ben bezárt laktanyát, mert addigi intézkedései eredménytelenek voltak, tárgyalási pozíciója pedig bizonytalan. Erről itt olvashatunk!
A honvédelmi tárca akkor már négy éve havi egymillió forintért őríztette az ingatlanokat.
🇭🇺 2024. lehet az az év, amikor a katonák érdekvédelmének szervezeti átalakulása zajlik, hogy ismét napirendre vegyük a HM támogatását élvező Honvéd Veterán Otthon létrehozásának kérdését!
🇭🇺 Mindenkinek a segítő közreműködését szeretnénk kérni az első lépésként az igény ismételt felmérése elvégzéséhez, majd a Honvédelmi Minisztériummal elindítani tervezett egyeztetéshez!
🇭🇺 Az előzetes tájékozódás alapján igény van rá! Tehát csak rajtunk múlik, hogy összefogással, közösen megcsináljuk!
