Nagyoroszi településen mindenki büszke a falu katonai múltjára. A település és a Légvédelmi Hagyományőrző Egyesület szeretné mindezt megörökíteni a jövő nemzedéke számára.
🪖
Nagyorosziban az első katonai szervezet – a Légvédelmi Tüzér Lőtérparancsnokság – 1950. április 15-én alakult meg, mert a háború után újjá szervezett magyar hadsereg légvédelmi tüzér fegyvereinek lövészetéhez a legalkalmasabb terepet itt találták meg: Diósjenő – Nagyoroszi – Drégelypalánk községek körzetében.
💰
Ezzel kapcsolatban jelent meg az alábbi felhívás, amelyben minden érintettet, és a katonai hagyományok valódi őrzőit arra kéri az egyesület, hogy anyagi támogatásukkal segítsék az örökség megőrzését.
🇭🇺
Az Európa Kontakt Buth Alapítvány üdvözli a kezdeményezést, és felkéri a Honvédelmi Minisztérium illetékeseit a kezdeményezés támogatására, katonai örökségünk védelme, katonai emlékeink megőrzése és hagyományaink tisztelete érdekében.
🇭🇺
Nagyoroszi nem csupán az egykori csapatlégvédelmi fegyvernem katonáinak úgynevezett „szentélye” az itt zajlott tiszthelyettes képzés, technikai átképzés, vagy nem utolsó sorban az itt végrehajtott éleslövészetek emlékei által, hanem a „célrepülést”, vagy a helikopteres kutatást végrehajtó hajózó állománynak, illetve a csapatlégvédelmi alegységek, egységek parancsnoki állományának is.
Az első magyar kézi légvédelmi rakéta indítása, 1977 februárjában Drégelypalánkon, fotó: mn7486
Ezért kérjük, hogy saját erőnkhöz mérten mindannyian támogassuk a Légvédelmi Hagyományőrző Egyesület ezen kezdeményezését!
Ma délelőtt Székesfehérvár-Kisfalud temetőjében nagy részvét és katonai tiszteletadás mellett búcsúztunk Simon Lajos nyugállományú századostól, akinek az Üllői úti emlékhely létrehozásában végzett munkájáért örök hálával tartozunk.
Lajos volt az „Üllői úti katonai emlékhelyért” projektünk menedzsere. Az emlékmű avatásán már nagyon betegen, de ott akart lenni, hogy velünk együtt érezze át, hogy „győztünk”.
Egy barátot elveszteni mindig fájó. Ma ismét egy jó embert, egy igaz barátot kísértünk utolsó útján. Szomorúan búcsúzunk. Emléked velünk marad! Nyugodj békében Lajos! 🖤
„Búcsúzunk. EKBA és barátaid.”
A család kérésére Dogossy Károly, az alapítvány kurátora a sírnál az alábbi szavakkal búcsúzott barátunktól.
„Tisztelt Gyászolók! Egyáltalán nem túlzás kijelenteni, Simon Lajos nyugállományú százados nagybetűvel EMBER és BARÁT, nagybetűvel KATONA volt. Biztos vagyok benne, akik ismerték, ugyanígy gondolják.
Lajoskám! Nagyon nem jól van ez így! Mondják, minden rosszban van valami jó! Ez nem igaz! Mi jó lehet abban, hogy most így állunk itt előtted? Mi jó lehet abban, hogy 2-án reggel Mártitól egy megdöbbentő üzenetet olvastam: „Már az angyalok vigyáznak rá” ? Semmi! Túl sok a közös emlék! Annak ellenére, hogy másfél éve ismertük egymást, a közös munka, az egy nemes cél érdekében történt együtt gondolkodás ezeréves barátsággá változtatta ezt a rövid időt. Belegondolva nem is volt olyan rövid, hiszen beszélgetéseink olyan emlékeket elevenítettek fel, melyeket évtizedeken keresztül, ismeretlenül is hasonlóan éltünk meg.
Mióta égi utad főparancsnoka lettél, folyamatosan jutnak eszembe ezek az emlékek, onnan kezdve, hogy Sanyi említette, van egy nyugállományú százados, aki tudja, hogy Kincsesbányán hol vannak az emlékműhöz alkalmas kövek, sőt talált is megfelelőt. Igen, látva a köveket habozás nélkül elfogadtuk, választásod tökéletesen megfelelt egy méltó emlékművel kapcsolatos álmainknak.
Biztos vagyok benne, Te egész életed alatt a légynek sem tudtál ártani. Rád mindenhol, mindenben, mindig lehetett számítani, legyen az akár a kövek kiszabadítása az erdőből. akár a vadászok, a rendőrök meggyőzése, akár a Rák-hegyen kialakított családi birtok, ahol szeretett családod mellett mi is otthon éreztük magunkat.
Nagyon szép emberi tulajdonság, ha valaki szereti, amit csinál, Te pedig szeretted a munkát. Feltűnés nélkül, mérhetetlen lelkesedéssel és szorgalommal tetted azt, amivel segítettél, mi sokszor csak tudomásul vettük és „kipipáltuk”, ez is megvan, Lajos elintézte! Nem kellett sem magas beosztás, sem fényes vállap, minden nap komolyan vetted, hogy a katonának a kapott feladatot ellentmondás nélkül, legjobb tudása szerint, eskűjéhez méltóan végre kell hajtani.
Nincsenek szavak arra, hogy egyre súlyosabb egészségi állapotod ellenére részt vettél az emlékmű avatási ünnepségen. Az arcodon megjelenő gyenge mosollyal jelezted felénk, Te is tudod, győztünk, megcsináltuk!
Sajnos, most nem győztél. Rólad az emlékeinkben megmarad a tisztelet, udvariasság, önzetlen segítés, jó haver, rendes ember. És ezen, soha nem is változtatunk.
Fentieket dr. Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter hangsúlyozta 2022. február 3-án, Budapesten, a Batthyány Lajos Alapítvány Csónak utcai székházában tartott szimpóziumon.
Benkő Tibor volt katona miniszter az alábbiakat is mondta.
„Nyugállományú szakasz az, amelyben a katona már nem vállal aktív katonai szolgálatot, de a honvédelem ügye iránt továbbra is elkötelezett, és esküjéhez híven él. Ennek a korosztálynak kívánunk úgynevezett obsitos és veterán programokat indítani, vagyis nekik, akik ugyan befejezték aktív pályafutásukat, de továbbra is tagjai a honvédség nagy családjának. Nagyon sokan tartoznak ebbe a körbe, akik tettek a nemzetért, az országért, és akik továbbra elkötelezettek és lojálisak a haza iránt. Nekünk meg kell becsülnünk őket és a lehetőségekhez mérten gondoskodnunk kell róluk. Ehhez a kormány idősügyi politikája rendkívül sok lehetőséget biztosít, mi pedig azon vagyunk, hogy még tovább erősítsük e támogatási rendszert, mert úgy érezzük, kötelességünk törődni mindazokkal, akik tettek Magyarországért. Ugyanez vonatkozik azokra a katonákra is, akik a missziókban harci feladatokat hajtottak végre, és a harci műveletekben való bátor helytállásukért kitüntetésben részesültek, vagy harctéri sebesülést szenvedtek. Ők a veteránok, akik „megjárták a hadak útját”.
Ezek alapján célunk, hogy a szavakat végre tettekre váltva, a katonai pályát élethivatásul választók, valamint a Magyar Honvédség állományában dolgozók aktív pályafutásuk végeztével, bizonyos élethelyzetek esetén lehetőséget kapjanak egy minden igényt kielégítő honvédségi„veterán otthonban” (idősek otthona, honvéd otthon) életük méltó folytatására.
Az 1860-ban megalakuló, majd a kiegyezést követően új erőre kapó honvédegyleti mozgalom kiemelt feladata volt elesett illetve elhalt bajtársak özvegyeiről, árváiról való gondoskodás, az új honvédség megteremtése és a 48-as emlékezet ápolása mellett a rokkant és rászoruló 48-as honvédek helyzetének megoldása is. Ennek a szellemiségnek a tükrében vetette fel 1869. augusztus 21-én Pesten tartott országos honvédgyűlésen Vidats János, az Országos Honvédegylet második alelnöke a menház alapításának ötletét. Már az 1848-1849-es szabadságharc során is felvetődött hasonló intézmény alapítása, Kossuth Lajos a nagyszombati Rokkantház mintájára egy menház alapítását tervezte a fővárosban. Vidats ötletét megihletette a franciáknál, angoloknál és az amerikaiaknál lévő veteránházak működésé is. A javaslat hatására országos gyűjtés kezdődött, több lehetséges helyszín megvizsgálását követően az egykori 48-as honvédek a ferencvárosi Soroksári úton vásároltak telket. Az épület ünnepélyes alapkő letételére 1871. október 1-jén került sor a ferencvárosi Soroksári út 62. szám alatt (napjainkban Soroksári út 114).
Az intézmény fontos szerepet töltött be, hiszen 1872-től 1928 között Kossuth Lajos regimentjének több mint 1100 képviselője töltötte itt élete alkonyát. Az első 48-as veterán, aki beköltözött az épületbe, Zólyomi Iván százados volt. A menház utolsó 48-as lakója, Lebó István („Lebó bácsi”) 1928. július 1-én hunyt el az épület 24-es szobájában.
Sokak szerint egyértelmű igény és széles körű támogatás övezi ezt a kérdést. És valóban már nagyon régi keletű. Ismereteink szerint ez akkor is felmerült, amikor a teljes katonai jelenlét felszámolásra került a nagy katonai, főleg légvédelmi hagyományokkal bíró Nagyoroszi településen. Többen javasolták akkor, hogy az erdei környezetben meglévő infrastruktúra, a képzett egészségügyi és kiszolgáló személyi állomány, valamint a település támogatása miatt itt lehetne létrehozni egy olyan Veteránház és Honvéd Otthon komplexumot, amely a főváros közelsége miatt is vonzó lehet a teljes ellátást, sőt a 24 órás felügyeletet igénylők, valamint a hotel és apartman szintű ellátást igénylők számára egyaránt.
A honvédségi nyugdíjasotthon létrehozásának gondolata már két évtizede felmerült. A Hszt. 2005-re tartalmazta egy ilyen intézmény létrehozási kötelezettségét. Anyagi lehetőségek hiá- nyában a tárca akkori vezetése a civil otthonban való elhelyezés (akkor még volt azokban szabad kapacitás) mellett döntött, és 2007-ben törölték a törvényi kötelezettséget. Megítélésem szerint már nem szükséges újabb felmérés, az igény egyértelmű.
Véleményem szerint a tárcának el kell döntenie: akarja, támogatja-e a fenti elvek szerint működő otthon létrehozását, vagy a katonák egyénileg keressenek megoldást, ha tudnak?
Alapvetően egyetértünk Sörös István írásával, azzal a kiegészítéssel, hogy szerintünk nem feltétlenül Budapest kell legyen az első helyszín, ahol egy „Honvéd Otthon” létrehozását meg kell valósítani, és bár általunk is ismert, hogy készült valamilyen felmérés a tárca részéről, de annak eredményét, valamint az abból levont következtetéseket és a jelenlegi honvédelmi vezetés akaratát nem ismerjük. Ahhoz, hogy ezt megismerjük, ismételten a Honvédelmi Minisztériumhoz, elsősorban a miniszterhez és természetesen a Magyar Honvédség Honvéd Vezérkar főnökéhez kell fordulni.
Ennek érdekében első lépésként felmérést kell végeznünk, hogy megállapíthassuk a várható és valós igényeket, amely alátámasztja megkeresésünket.
A felmérésben és az azt követő munkában természetesen számítunk a kérdést már hosszabb ideje támogató természetes személyek és civil szervezetek segítségére.
A felmérést segíteni szándékozók ezt az egyszerű űrlapot töltsék ki!
Az igények felmérése az alábbi kérdőív alapján történik.
Kérjük, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet!
Felkérjük a nyugdíjas szervezeteket (klubokat) és egyes személyeket, akik vállalják a feladatban való részvételt, hogy ezen űrlap segítségével (online, vagy kinyomtatva), településenként mérjék fel a helyi igényeket, és azt alapítványunk számára jelezzék!
Mély megrendüléssel olvastuk Márti üzenetét, örök barátunk Simon Lajos az Üllői Úti Katonai Emlékhelynek a projektvezetője október elsején az esti órákban gyógyíthatatlan betegségben elhunyt.
Nehéz összefoglalni, mit jelentett ez a másfél éves közös munka, amely képletesen ezeréves barátságot takar. Azt is, hogy mit jelentett az emlékhely létrehozását kezdeményezőknek, nekünk.
Megtaláltad a köveket, elintézted, hogy térítésmentesen megkapjuk, segítettél a szállításban, hadakoztál a vadászokkal, alkudoztál a rendőrökkel. Gyönyörű tanyádon otthont adtál a kuratóriumi üléseknek. Sajnálatosan romló egészségi állapotod ellenére az utolsó pillanatig velünk voltál. Velünk voltál az avatási ünnepségen, együtt mondhattuk: Megcsináltuk!
Lajos! Köszönjük! Örök barátunk, soha nem felejtünk!
Az Üllői úti katonai emlékhely létrehozásáért indított petíció elindítását követően másfél évvel ezelőtt arról értekeztünk a közösségi oldalakon, hogy a 110 évig az Üllői út 133-135. szám alatt állt 1. Ferencz József gyalogsági laktanyának, a benne hosszú ideig otthonra lelt 1. honvéd gyalogezrednek és a későbbiekben itt elhelyezett tisztképző intézményeknek méltó emléket kéne állítani, akár egy toborzó központot is magába foglaló emlékmúzeum létrehozásával. Azonban a lehetőségeket és az akaratot hamar felismerve már az az elképzelés körvonalazódott, hogy legalább egy emlékfal állhatna itt.
Miután kiderült, hogy egy szerintünk fontos emlékhely csupán magánerős megvalósításban jöhet létre, szerencsére Simon Lajos nyugállományú százados barátunk rátalált egy hatalmas tatárkőre Fehérvárcsurgó erdejében. Sőt két kisebb követ is kiválasztottunk, mert ekkor született meg az emlékkő-kompozíció ötlete, az általunk felkért szobrászokkal beszélgetve. A köveket a Nemzeti Földügyi Központ engedélyével, egy magán cég szállította a szobrász művészek telephelyére.
Sok ötletet, javaslatot kaptunk. És nem utolsó sorban az anyagi támogatás gyűjtése során több mint nyolc millió Ft támogatást kaptunk, amely a köszönetet érdemlő HM-MH támogatással, valamint a Market Zrt támogatásával már biztosította az emlékhely létrehozását.
A véletlen és a márványnál keményebb kő egy részében található különös összetétel azt hozta, hogy az utókor számára üzenetet tartalmazó „időkapszula” került elhelyezésre az egyik kő belsejében.
A dobozba korabeli jelvények, tárgyi emlékek, valamint a kezdeményezést elindítók petíciója, és az anyagi támogatók névsora is elhelyezésre került 2023. szeptember 06-án Móron, az emlékkő-kompozíciót készítő szobrász művészek telephelyén. A doboz viaszba zárva várja, hogy egyszer majd, úgy ezer év múlva, kíváncsi szemek nézhessék meg a tartalmát.
🇭🇺 Az Üllői úti katonai emlékhely ünnepélyes felavatása 2023. szeptember 15-én, pénteken 11.00 órakor lesz az MVM Dome impozáns épülete előtt!
🇭🇺 Külön meghívó helyett mindenkit tisztelettel várunk 10.00 órától!
🚋 A helyszín vidékről is jól megközelíthető távolsági busszal, valamint vonattal, és a M3-as Metróval, vagy az 1-es villamossal.
🚗 A személygépkocsival érkezők számára az MVM Dome után, a ma még sorompóval lezárt, murvás területen biztosítunk parkolási lehetőséget.
♿ A mozgásukban korlátozott és idősebb támogatóink számára az MVM Dome VIP parkolóban biztosítjuk a parkolást, de ahhoz az érkező vendégek nevét és az autó forgalmi rendszámát szeptember 10-ig el kell juttatni hozzánk az alábbi email címre!
1.) Gyalog és tömegközlekedéssel: M3 metró, Népliget állomás. 1-es és az 1M-es villamos. A Népliget autóbusz-pályaudvarra érkező távolsági buszjáratokkal.
2.) Autóval A MVM Dome parkolóiba az Üllői út felől lehet bejutni, az alábbi vázlat alapján.
Azon támogatóink, akik szeptember 10-ig az eukontakt.com@gmail.com Email címünkre elküldik az érkezők nevét és az autó forgalmi rendszámát, a VIP parkolóban biztosítjuk a parkolást, amely néhány 10 méterre van az ünnepség helyszínétől.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, és az autóval érkezők számára parkolási lehetőséget biztosítunk a murvás területen.
AZ ESETLEGES ESŐS IDŐRE, VAGY TÚLZOTT NAPSÜTÉSRE TEKINTETTEL ESERNYŐT MINDENKI HOZZON MAGÁVAL!
A RÉSZLETES PROGRAM
Üllői úti katonai emlékhely avatása
2023. szeptember 15. (péntek) 11.00
(az egyes programelemeket narrátor vezeti fel)
10.00-tól: az MVM Dome VIP parkolóba behajtás
10.45: katonazenekar az 1. gyalogezred indulóját játssza
10.45: Díszőrök felállítása, MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár csapatzászlójának bevonulása
11.00: Felhívójel
11.00: Himnusz
11.03: Narrátor köszöntője
11.08: 1 perces néma főhajtás az elhunytak emlékére, kiemelten azon támogatóink emlékére is, akik már nem lehetnek itt.
11.10: Ének: „Doberdó” – Tóth Tibor nyá. főtörzszászlós, katonazenész
11.15: Szavalat: Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák – Lengyel Andrea zászlós,
11.20: Ünnepi beszéd – Schmidt Zoltán vezérőrnagy
11.25: Átadó beszéd kezdeményezők részéről – Dogossy Károly nyá. alezredes
11.30: Átvevő beszéd a befogadók részéről– Dr. Lippai Péter dandártábornok, mb. dékán
11.35: Leleplezés (szalag eloldással):
Schmidt Zoltán vezérőrnagy
Dr. Lippai Péter dandártábornok
Tobak Csaba Fradi Múzeum igazgatója (a Ferencvárosi Torna Club részéről)
Balázsi János nyá. zászlós (átadók részérő)
11.38: Díszlövés – Magyar Tüzér Egyesület
11.40: Emlékmű megáldása: Csuka Tamás nyá. dandártábornok, nyugalmazott protestáns tábori püspök)
11.43: Az emlékmű szimbolikus átadás-átvétele (kézfogással): Dogossy Károly nyá. alezredes a kezdeményezők részéről átadja az emlékművet Dr. Lippai Péter dandártábornok, mb. dékán részére.
11.45: Koszorúzás:
HM-MH: Schmidt Zoltán vezérőrnagy
NKE: Dr. Lippai Péter dandártábornok
FTC: Tobak Csaba igazgató,
Kezdeményezők részéről: 5 fő
11.55: Koszorúzást követően
Szózattal zárul a hivatalos rendezvény
Ezt követően lehetőség van a megjelentek részéről az emlékezés virágainak elhelyezésére, valamint az emlékmű körül kötetlen beszélgetésre, fényképezésre.
Öltözet:
Katonáknak ünnepi, zubbonnyal,
Civileknek: alkalomhoz illő,
Parkolás:
Az MVM Dome nagy parkolója szabadon használható.
A rendezvény helyszínéhez közeli, kisebb alapterületű, körbekerített, sorompóval lezárt VIP parkolóba behajtás kizárólag a leadott név és rendszám alapján lehetséges.
Egy esztendeje indult a kezdeményezés, amelyet a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán fél évszázada avatott, illetve ötven esztendővel azelőtt tanulmányaikat kezdő, nyugállományú honvédtisztek indítottak annak érdekében, hogy egykori iskolájuk helyén, – az MVM Dome impozáns épülete mellett – egy méltó emlékhelyet hozzanak létre.
A kezdeményezést aláírásával is támogató, 305 fő képviseletében Dogossy Károly nyugállományú alezredes és But Sándor nyugállományú ezredes tájékoztatott, hogy a kezdeményezők lojálisak a mindenkori Honvédelmi Minisztériumhoz és a Magyar Honvédséghez, és tudatában vannak annak is, hogy az Alaptörvény, illetve a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint a Zalka Máté név nem ajánlott.
Kezdeményezésükkel nem is Zalka Máté személyének, hanem a saját iskolájuknak, sőt az 1898-ban átadott és ennek a területnek a városképét 110 éven át meghatározó I. Ferencz József honvéd gyalogsági laktanyának, s a benne elhelyezett 1. honvéd gyalogezrednek, valamint a háború utáni műszaki tisztképzésnek, és a katonai zenész képzésnek kívánnak méltó „Emlék Jelet” állítani.
Az „Emlék Jel”, jelen helyzetben, közadakozásból valósítható meg. A tervezett, s körülbelül 12 millió forintba kerülő kompozíció létrehozását örvendetesen sokan támogatják már, akik kötődnek az Egyesített Tiszti Iskolához, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolához és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolához. Az egykori növendékek, hallgatók, tanárok és mások – mintegy 400 családról van szó –, mindeddig, több mint négy és fél millió forinttal támogatták az emlékhely létrehozását.
A kezdeményezést elindítók és a megvalósítást koordinálók tisztelettel számítanak további támogatókra, s egyaránt várják természetes személyek, cégek és civil szervezetek anyagi hozzájárulását is. Az emlékhely létrehozását támogatók a támogatásaikat az Európa Kontakt Buth Alapítvány MagNet Banknál vezetett 16200247-10018369 számlaszámára utalhatják. A közlemény rovatba „Emlékhely” és „név”, illetve „név nélkül” megjegyzéssel.
Elkészült az emlékkő-kompozíció látványterve és műleírása is.
A MEMENTÓ 1898 – 2008 felirat arra utal, amiről az „Emlék Jel” szól, tehát az emlékezésről, és a 110 éves múlt tiszteletéről. A bronz domborművek közül a baloldali, a „Petőfi kapu” a laktanya építészeti és katonai örökségére, a középső sapkajelvény az itt elhelyezett, 1. m. kir. honvéd gyalogezred katonai örökségére, a jobb oldali dombormű, az intézmény főépülete az ágyúkkal pedig a tisztképző intézmények örökségére utal.
A jobb oldali, talajon fekvő kő a magyar katonazenész tiszthelyettes képzésnek állít emléket, a vele szemközti kövön olvasható „A HAZÁÉRT” felirat pedig a Magyar Honvédség mindenkori katonái előtti tisztelgés.
A felkért szobrászművészek elkészítették az emlékkő-kompozíció 1:5 arányú makettjét, amely sokakat meggyőzhet arról, hogy az „Emlék Jel” méltó a támogatásra.
A szervezők napjainkban ugyan az engedélyezési eljárás kacskaringós útját járják, de bíznak a valóban felelős vezetők támogatásában. A kezdeményezés képviselőinek reménybeli meggyőződése, hogy az „Emlék Jel” avató ünnepsége – a tervek szerint – az 1. honvéd gyalogezred laktanyába költözésének évfordulójáig, azaz szeptemberig megvalósulhat.
🇭🇺 Örömmel tájékoztatom barátaimat, ismerőseimet és mindazokat, akik támogatták kezdeményezésünket, hogy legyen méltó emlékhely a volt katonai főiskolánk helyén, az Üllői út 133-135. szám alatt, az MVM Dome impozáns épülete előtt, hogy a másfél éves küzdelem alatt Károly Dogossy barátommal elértük, hogy az utolsó engedélyt is megkaptuk. Én csütörtökön tudok felmenni Budapestre aláírni a szerződést, és ezek után kezdődhet az „Emlékkő-kompozíció” alapjának elkészítése, valamint a szobrász barátaink által jelenleg készítés alatt álló mű helyszínre szállításának és az avatási ünnepség szervezésének folyamata olyan ütemezésben, hogy szeptember 15-én délelőtt 11.00 órakor a katonai emlékhely felavatása megtörténhessen.
